|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. május 25., csütörtök - Mint az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó szervezetek - a szabad választások útján megvalósítandó demokratikus átalakulás érdekében - változatlanul készek vagyunk tárgyalni a hatalom tényleges birtokosaival. Üdvözöljük az MSZMP-n belüli, a tárgyalások felújítását sürgető megnyilatkozásokat, megértéssel fogadjuk, ha a hatalmat gyakorló párt tárgyalóküldöttségében a Központi Bizottság meghatalmazottaiként a kormányzat és az Országgyűlés irányadó személyiségei is helyet kapnak. A közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében ezúttal is jelezzük: nem felel meg a valóságnak az MSZMP egyes tisztségviselőinek az a - sajtóban közzétett - megállapítása, miszerint a technikai tárgyalások a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta azért szünetelnek, mert az MSZMP várja a különböző szervezetek válaszát a KB kezdeményezésére. Az Ellenzéki Kerekasztalban részt vevő szervezetek - amint az a május 12-i lapokból is kitetszik - postafordultával válaszoltak az említett - úgymond - kezdeményezésre. Azóta az MSZMP részéről hivatalos formában semmilyen, a tárgyalásokat előmozdító lépésre nem került sor. A választ - a hivatalosat - tehát a korábbi megbeszéléseket egyoldalúan berekesztő MSZMP vezetésétől mi várjuk. Rendkívül aggasztónak tartjuk, hogy a politikai tárgyalások elodázásával egyidőben az MSZMP, illetve kormánya semmivel sem indkolható sebességgel gyárt alapvető törvénytervezeteket, és terjeszti azokat a parlament elé, mintegy kész helyzetet kívánva teremteni a szabad választásokat követő korszakra. Most éppen egy ,,átalakulási,, törvény kerül az Országgyűlés asztalára, minden érdemi tájékoztatást, a képviselők felkészítését, még az úgynevezett társadalmi vitát is mellőzve, a szakmai körök alapvető ellenvetéseit figyelmen kívül hagyva. Az eljárásnak ez a módja csak azt célozhatja, hogy érdemi ellenvetések nélkül fogadtassék el egy olyan törvény, amely - mint azt már több szervezet is megfogalmazta - a vagyon feletti rendelkezés eddigi monopóliumát tulajdonosi monopóliummá változtatná, az ,,állami vagyonkezelőség,, létrehozásával pedig csak tovább erősítené az állami bürokráciát. Az aggodalmakat - amelyek hasonlóak a készülő földtörvénnyel kapcsolatban is - csak a tervezetnek a parlament napirendjéről való azonnali levétele oszlathatja el (folyt.köv.)
1989. május 25., csütörtök 17:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal nyilatkozata (2. rész) (OS)
|
A kormányzópárt számos további sarkalatos törvény, így a párttörvény, az alkotmánybírósági törvény egyoldalú megalkotását kezdeményezi. Mi több, alkotmánymódosítással a köztársasági elnök intézményének felállítását is javasolja. Meggyőződésünk szerint a párttörvénynek kizárólag a pártok működését és finanszírozását kell szabályoznia. A pártok alapítását - hasonlóan a többi személyegyesüléshez - az egyesülési törvénynek kell rendeznie; így a pártok bejegyzése a rendes bíróság - nem pedig az alkotmánybíróság - feladata legyen. A pártprogramokat a választópolgárok, s ne az alkotmánybírák ítéljék meg. Végül megerősítjük, hogy a kormányzó párttal való kétoldalú tárgyalásokat - magas szinten - mielőbb meg kell kezdeni. Az Ellenzéki Kerekasztal (OS)
1989. május 25., csütörtök 17:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|