|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Törvényességi óvás - Demény Pál - Legfelsőbb Bíróság (1. rész)
|
1989. május 23., kedd - A Legfelsőbb Bíróság héttagú Elnökségi Tanácsa, dr. Czili Gyula, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese vezetésével kedden tárgyalta a Demény Pál elítélt javára - az 1946-ban lezajlott büntetőperben hozott ítélet miatt - benyújtott legfőbb ügyészi óvást.
A ma 88 esztendős Demény Pál a két világháború közötti magyar munkásmozgalom jelentős személyisége volt. Baloldali magatartásáért többször bebörtönözték. 1945. február 13-án Péter Gábor elfogta, maga kísérte a fogdába, majd internálták. 1946-ban besúgással elkövetett népellenes bűntett miatt 4 év 6 hónapi kényszermunkára, politikai jogai gyakorlásának 10 évi időtartamra való felfüggesztésére, valamint fellelhető vagyonának elkobzására ítélték; a háborús bűntettek miatt ellene emelt vád alól felmentették. A büntetés letöltését követően ismét internálták, majd 1953-ban a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés miatt 10 évi szabadságvesztésre ítélték. A börtönből az ügyészi vizsgálat alapján 1956. október 15-én szabadult. A javára benyújtott legfőbb ügyészi törvényességi óvást követően a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1957-ben megállapította, hogy a négy évvel korábbi ítélet törvénysértő volt, ezért az ellene emelt vádak alól felmentette. A kedden tárgyalt legfőbb ügyészi óvás szerint törvénysértő az 1946. július 17-én hozott ítélet is, amelynek tényállása - egyebek között - tartalmazza: Demény Pál 1937-ben észrevette, hogy a rendőrség figyelteti. Felkereste Hain Pétert, a politikai rendőrség egyik vezetőjét és kérte, ne figyeltessék, mert már nem foglalkozik politikával. Felhívására Demény Pál felajánlotta, hogy a munkásmozgalomról, különösen a kommunista szervezkedésekről a rendőrségnek jelentést tesz. 1938 szeptemberében a vádlott által vezetett frakció ,,A cseh nép nem ellenségünk,, címmel röpiratot adott ki az SZDP aláírásával. Ennek három példányát Demény Pál maga vitte el Hain Péterhez, mondván: ha megtudja, jelenteni fogja, kik készítették és terjesztették e röplapokat. Időközben azonban a nyomozás kiderítette, hogy Demény Pál is részt vett a röplapok előállításában, ezért letartóztatták. 1942 tavaszán Demény Pál átadta a rendőrségnek az illegálisan terjesztett Szabad Nép egy példányát. Ezzel felhívta figyelmüket arra, hogy a kommunista párt olyan erős, hogy nagy terjedelmű, 16-18 oldalas újságot ad ki. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 14:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|