|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Szűrös Mátyás javaslata - EK-MSZMP (2. rész)
|
Ezek megvitatásához azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy tartalmuk, pontos megfogalmazásuk eljusson a Központi Bizottsághoz. Szűrös Mátyás javaslata feltételezhetően a Politikai Bizottság legközelebbi ülésén PB-ülésen és a jövő hétfői KB-ülésen is szóba kerül. Tóth András szerint az Országgyűlés elnöke egyelőre saját véleményét fejtette ki, s ahhoz vagy a párt érintett testületeinek, vagy pedig a parlamentnek a támogatását meg kell kapnia. A szakértő hangsúlyozta, az MSZMP kormányzó párt, a parlamenttel és a kormánnyal való viszonyának a párt illetékes testületeinek egyetértésével, annak álláspontja szerint kell alakulnia. Tárgyalásokat lehet folytatni a törvényhozással, lehet egyezkedés a pártok között, de viszonylag nehezen képzelhető el, hogy a pártok megállapodását a kormány vagy a parlament koordinálja. A lengyel példa nálunk közvetlenül nem alkalmazható, mert ott teljesen más volt a szereposztás, nem a pártok és a kormány, hanem a szakszervezetek és a kormány között alakult ki együttműködés. Tóth András szerint sokfajta megállapodás képzelhető el az ellenzékkel, a vegyes tárgyalások azonban tisztázatlan viszonyokat hoznának, s nem lehetne utána a döntésekkel érdemben mit kezdeni. Nem az a lényeg, hogy személy szerint ki ül le az asztalhoz, hanem az, hogy kik között zajlik a tárgyalás. Ha a parlament vagy a kormány képviselője folytat megbeszélést az ellenzéki kerekasztallal, akkor az MSZMP megfigyelőként ülhetne csak le. Ezért az lenne a tiszta konstrukció, ha a pártok állapodnának meg egymással. Elképzelhető egy nagy nemzeti kerekasztal is, amely körül mindenki ott ül, aki számít, de akkor nehezen tudnánk, hogy ki kivel, milyen kompetencia és milyen mandátum alapján jut egyezségre. Így e kerekasztal működőképessége kérdéses lenne. A tiszta profilok kialakítása segítené igazán a megállapodások létrehozását - mondta befejezésül Tóth András. (MTI)
1989. május 23., kedd 13:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|