|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
ENSZ - román nemzetiségi politika (1. rész)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
New York, 1989. május 17. szerda (MTI-tud) - Románia ENSZ-nagykövete elutasította a világszervezet határozatát az emberi jogok megvizsgálásáról és azt állította, hogy Romániában maradéktalanul érvényesülnek a nemzetiségek, a hívők jogai, a falvak lerombolása pedig nem kötelező.
Petre Tanasie román nagykövet kedden szólalt fel az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának illetékes bizottságában, ahol kijelentette: Bukarest véleménye szerint ,,érvénytelen és semmis,, a világszervezet határozata, amellyel különleges megbizottat jelölt ki, hogy megvizsgálja az emberi jogok romániai helyzetét. A diplomata az mondotta, hogy a romániai nemzetiségek minden területén teljesen egyenjogúak, hozzájuthatnak az anyanyelvükön megjelenő újságokhoz és minden fokon anyanyelvükön tanulhatnak. Tanasie nagykövet szerint az ország négy egyházának hívei szabadon követhetik vallásukat és azért, ha valaki beadvánnyal fordul a hatóságokhoz, senkit nem lehet felelősségre vonni. A falusiak jobb életfeltételei érdekében korszerűsítik a településeket, így a nagykövet, ha azonban valaki meg akar maradni régi házában, ezt megteheti - állította. A nagykövet a román helyzet ,,durva eltorzításának,, és a belügyekbe való beavatkozásnak minősítette, hogy az ENSZ különleges megbízottat jelölt ki és felhívta a bizottságot, szavazza le a (korábban) Genfben hozott határozatot. Erre nyilvánvalóan nem fog sor kerülni, miután az eddigi vitában senki nem támogatta a román álláspontot. Esztergályos Ferenc magyar nagykövet felszólalásában rámutatott, hogyan törekszik hazánk - úton a jogállamiság felé - arra, hogy teljes összhangba hozza jogrendszerét és joggyakorlatát a nemzetközi joggal és nemzetközi kötelezettségeinkkel. E törekvéstől vezetve működik együtt kormányunk az ENSZ menekültügyi főbiztosával, hogy ennyiben segítséget adhasson a hazánkba érkező menekülteknek. A magyar nagykövet hangoztatta, hogy az emberi jogokat nem értelmezheti egyetlen ország, vagy társadalmi rendszer sem kizárólagosan és sürgette: rögzítse az illetékes ENSZ-testület kijelölve a nemzeti, a faji, a nyelvi és a vallási kisebbségek egyéni és kollektív jogait. Hangsúlyozta, milyen jelentősége van, ha az emberi jogi bizottság különleges megbizottai is vizsgálják, hogyan tartják meg a nemzetközi előírásokat egyes országokban. Éppen ezért igen sajnálatos, ha egy kormány elutasítja a nemzetközi ellenőrzést és nem hajlandó együttműködni a különleges megbizottal, mondotta. (folyt.)
1989. május 17., szerda 08:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|