 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Ilie Ceausescu tanulmánya (2.)
|
Ilie Ceausescu megítélése szerint Magyarország, amely súlyos
társadalmi-gazdasági és belpolitikai problémákkal került szembe, ki
nem egyenlített óriási külföldi adósságok nyomása alatt - különösen
az utóbbi években - felerősítette területi revíziós politikáját,
több területen meghaladva a horthysta idők megnyilvánulásait. A cikk
szerzője imperialista tartalmat és inspirációt lát abban, hogy a
magyar kormány a ,,nemzeti kisebbségek védelmének,, kérdését kérte
felvétetni az ENSZ Közgyűlés ülésszakának napirendi pontjai közé;
hogy tavaly júniusban Románia budapesti nagykövetsége előtt a
hatóságok egyetértésével és támogatásával románellenes tüntetés
zajlott le; hogy idén március 15-én többen az ,,autonóm Erdély,,
létrehozásáért léptek fel; hogy több magyar városban Erdéllyel
kapcsolatos kiállítások nyíltak; hogy a magyar hatóságok felvették a
kapcsolatot az ENSZ menekültügyi főboztosával, s e kérdéssel
kapcsolatban csatlakoztak a genfi konvencióhoz.
Ilie Ceausescu hangoztatja: ennek a politikának valódi tartalma,
értelme és célja mindazok számára nyilvánvaló, akik tudják, hogy
Magyarország milyen kritikus helyzetbe jutott a szocialista építés
egyes alapelveiről történt lemondás, valamint annak következtében,
hogy kompromisszumot kötött a haladással és a világ békéjével
szemben álló legellenségesebb erőkkel.
A román nemzetvédelmi miniszterhelyettes fejtegetése alapján
arra a következtetésre jut, hogy Magyarország jelenlegi helyzetében
csak egyetlen megoldást talál, mégpedig a más országokban élő magyar
kisebbségek problémáját, akiket a ,,védelmük,, alá helyez. Ilie
Ceausescu szerint ennek az a célja, hogy eltereljék a lakosság
figyelmét a belső problémákról, - ezt a módszert azonban már
korábban feltalálták a fasiszta modellben, akkor, amikor a
hitlerista Németországnak expanzionista célkitűzései voltak.
Végezetül Ilie Ceausescu kijelenti: Románia nem kíván a
polémiák, a szidalmazások és más megalapozatlan vádaskodások útjára
lépni. Ugyanakkor - nem elfogadva a belügyeibe való beavatkozást,
függetlensége, szuverenitása és területi integritása megsértését -
ismételten kifejezi teljes meggyőződését, hogy a magyar-román
kapcsolatok jelenlegi helyzete meghaladhatóvá válik. +++
1989. május 16., kedd 10:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|