 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Nemzetközi sajtókonferencia a Központi Bizottság hétfői üléséről (2. rész)
|
A Magyar Hírlap azt kérdezte: ki lesz a párt elnöke?
Elképzelhető, hogy Nyers Rezső? A válasz szerint jelölő bizottság
készít javaslatot, miként más megüresedett funkciók esetében is.
Az MTI munkatársa annak a hétfőn megjelent interjúnak a
hatásáról érdeklődött, amelyet a Magyar Nemzet készített Lengyel
László közgazdásszal. Az írásban ugyanis javaslat fogalmazódott meg
a hatalmi központnak az MSZMP-től a Minisztertanácshoz történő
áthelyezésére - előrevetítve ennek minden konzekvenciáját. Szerepelt
a cikkben az is, hogy Pozsgay Imre államminiszter esetleg felveti a
javaslatot a KB ülésén. Megtörtént-e ez, s ha igen, a testület
hogyan foglalt állást? - szólt a kérdés.
Fejti György leszögezte: Pozsgay Imre a sajtóból értesült erről
a kezdeményezésről. A továbbiakban utalt arra a vitára, amely az új
pártokkal, társadalmi formációkkal folytatandó eszmecseréről alakult
ki a KB-ülésen. Elmondta: nem ért egyet az ellenzéki szervezetek egy
részének azzal a kinyilvánitott szándékával, hogy a politikai
tárgyalásokat megelőzően nem kívánnak kontaktust teremteni a
kormányzati szervekkel.
Az őszre tervezett országos pártértekezlettel összefüggésben is
több kérdés hangzott el. A Magyar Rádió és a Reuter tudósítójának
érdeklődésére Kovács Jenő kifejtette: a tanácskozás összehívásának
részleteiről várhatóan a Központi Bizottság következő ülésén
születik döntés. Az azonban már most elmondható, hogy a küldötteket
a lehető legközvetlenebb és legdemokratikusabb módon választják meg.
A küldöttválasztás gyakorlati módjáról a KB később dönt. Az
osztályvezető válaszát Fejti György azzal egészítette ki, hogy a
tanácskozáson szükség szerint alkalom nyílik a pártvezetés
tisztikarának megújítására is. Ennek mértékéről nem bocsátkozott
jóslásokba, azonban hangsúlyozta, hogy a várhatóan versenyjellegű
választások során mind koncepcionálisan, mind személyi
összetételében erős, és a párttagság döntő többségének bizalmát bíró
testületeket kell kialakítani. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 20:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|