|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Történészvita a Nyilvánosság Klub rendezésében
|
1989. május 6., szombat - Az elmúlt 45 év történetének kutatásával foglalkozó Nagy Imre Intézet létrehozására tett javaslatot Varga László történész a Nyilvánosság Klub, a Hajnal István Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság történészvitáján, amelyet szombaton rendeztek meg a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Kifejtette: szükség van az eltelt több mint négy évtized, ezen belül 1956 történelmének szakmailag korrekt feltárására, a kutatás intézményes feltételeinek megteremtése. Ezért fontos egy olyan össznemzeti tudományos kutatóintézetre, amely független az MSZMP-től és a többi pártoktól, mert a nemzet történelmének kutatása nem lehet pártpolitikai harcok színtere. Ezenkívül ennek a szakmai műhelynek függetlennek kell lennie az államtól is, kutatómunkáját össznemzeti kontroll alá kell helyezni, beleértve a határon túl élő magyarságot is. Varga László indítványozta, hogy hozzanak létre alapítványt, amelynek célja egy ilyen intézet megteremtése. Egyúttal javasolta: az intézetet egy 31 éve elhunyt akadémikusról, a néhai miniszterelnök Nagy Imréről nevezzék el; az alapítvány kuratóriumának pedig Benda Kálmán, Kende Péter és Litván György legyen a tagja. Az indítványt a rendezvény részvevői egyhangúlag támogatták.
Gyáni Gábor és Pető Iván történészek a levéltári anyagok kutatásának formális, illetve informális korlátairól tartottak korreferátumot. Elhangzott: a levéltári kutatásokra vonatkozó tiltások gátolják a XX. század magyar történelmének hiteles feldolgozását. A korlátozások tág teret nyitnak egyes kutatóknak privilégium szerzésére, sőt kutatói monopóliumok kialakulására. Ugyancsak gond, hogy a korlátozások nem egyes irattípusokra vonatkoznak, hanem témákra, tárgykörökre. A levéltári anyagok hozzáférhetőségének hiánya is közrejátszik abban, hogy a közvélemény a ténylegesnél nagyobb jelentőséget tulajdonít a memoárirodalomnak. Ugyancsak problémákat okoz, hogy egyes kormányszervek - például a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium - olykor kivonják magukat a levéltári szabályok alól, egyes anyagokat ügyviteli iratoknak minősítenek. Így fordulhatott elő, hogy a Nagy Imre-per anyagát évtizedekig a BM-nél tárolták. Szili Ferenc főlevéltáros arról beszélt, hogy a pártarchívumokban olyan anyagokat is őriznek, amelyeknek tartalmuknál fogva a levéltárakban lenne a helyük. Felvetette: az ilyen dokumentumokat juttassák vissza a levéltárakba. (folyt. köv.)
1989. május 6., szombat 17:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|