|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Munkásgyűlések a mecseki ércbányáknál - Az uránbányászok nem várták a vállalat megszüntetésének hírét (1. rész)
|
1989. május 2., kedd - A mecseki uránbányászok ezreit váratlanul érte vállalatuk megszüntetésének híre, amiről Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár vasárnapi tévé-nyilatkozatából értesültek. A vállalat vezetői ezért az ünnepek utáni első munkanapon, a kedd délutáni műszakváltáskor tartott munkásgyűléseken tájékoztatták a dolgozókat a sorsukat érintő kérdés hátteréről. A kollektívák nevében azt is megfogalmazták, hogy változatlanul alapvető feladatuknak tekintik az 1993-ig szóló magyar-szovjet uránegyezményben foglaltak teljesítését.
A vasárnapi TV-Híradóban a miniszteri tárca várományosa azt mondta, hogy a vállalatot két-három év múlva felszámolják, mert évente kettő és félmilliárd forintos állami támogatásra szorul. Az uránbányászok már rég sürgetik ugyan a jövőjükre vonatkozó tájékoztatást, most mégis váratlanul érte őket a hír. a kormányzati döntést ugyanis az év második felére várták, s tudomásuk szerint annak előkészítése során mérlegelik a vállalatnak a hazai energiatermelésben, környezete gazdasági életében betöltött szerepét, működésének népgazdasági előnyeit, kiegészítő tevékenységének jelentőségét is, nemcsak az állami támogatások szükségszerű csökkentését. A munkásgyűléseken elhangzott tájékoztatójukban a vállalat vezetői hangsúlyozták, hogy korainak és váratlannak tartják az államtitkár kijelentését, amíg a kormány meg nem hozta döntését az ügyben. Azt is elmondták, hogy a bányaművelés mélyülésével, az ércesedési viszonyok romlásával összefüggő gondok, valamint az infláció, az adórendszer és a világpiaci árcsökkenés okozta külső körülmények kedvezőtlen hatásai ellenére a mecseki ércbányászat javította hatékonysági mutatóit, amelyek nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. Hangoztatták továbbá, hogy a két és félmilliárdos támogatást ugyan nem szünteti meg, de számottevően ellensúlyozza a vállalat dollárt kiváltó tevékenysége és a Paksi Atomerőmű által befizetett különbözeti termelői forgalmi adónak az uránbánya vállalatra jutó hányada. Varga Mihály, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vezérigazgatója az MTI munkatársának elmondta, hogy az ércbányászat eszközeit nem könnyű a termékszerkezet-váltás szellemében más célra átcsoportosítani, de a vállalkozási tevékenységüket már eddig is bővíteni igyekeztek, szorgalmazzák műszaki-fejlesztési eredményeik szélesebb körű hasznosítását. (folyt.köv.)
1989. május 2., kedd 19:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|