 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Történészvitát szervez a Nyilvánosság Klub (1. rész)
|
1989. május 2., kedd - Elhallgatások és torzítások, avagy hogyan kutatható a közelmúlt magyar történelme címmel történészvitát rendez szombaton a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a Nyilvánosság Klub, a Hajnal István Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság. Erről tartottak sajtótájékoztatót kedden a Hungária Kávéház irodalmi szalonjában.
Elmondották, hogy az elmúlt negyven év történelmének kutatása
elsősorban tudományos kérdés. Ugyanakkor mindezideig politikai
szempontok határozták meg, hogy milyen anyagokat lehet kutatni a
levéltárakban. Márpedig a valós kép kialakításához szükség van
ahhoz, hogy különbséget tegyenek tudományos és politikai ügyek
között. A szombati vitán Gyáni Gábor, a Hajnal István Kör tagja
beszél majd a levéltári kutatások szabályairól, Pető Iván pedig
azokat az információs korlátozásokat összegzi, amelyek gátolják a
levéltári kutatómunkát. Többen szólnak majd szakmai kutatási
tapasztalataikról. Hegedűs B. András a történelmi publikációk és az
etika kapcsolatáról tart előadást, s érdekességnek ígérkezik Farkas
Vladimir szereplése.
A sajtótájékoztatón szó esett a koncepciós perek
felülvizsgálatáról. Bácskai Vera történész ismételten kifogásolta,
hogy a felülvizsgálatot végző bizottság összeállításánál nem kérték
ki a szakma képviselőinek véleményét, egyebek közt nem hallgatták
meg az MTA Történettudományi Intézetét. Emlékeztetett rá, hogy a
Hajnal István Kör bizalmatlanságát fejezte ki a bizottság
társelnökének, Zinner Tibornak a személyével kapcsolatban. Ugyancsak
helytelenítik, hogy a tervek szerint a megvizsgálandó iratok
kikerülnek a levéltárakból. A Hajnal István Kör véleménye szerint
ennek nem szabadna megtörténnie, a róluk készült hiteles másolatokat
kellene a bizottság rendelkezésére bocsátani.
Varga László történész egyebek közt kifejtette, hogy az 1956-tal
kapcsolatos publikációk nyilvánossága megnőtt. Ez örvendetes, ám a
felfokozott érdeklődés miatt jelentős tér jut a felületes,
szenzációhajhászó írásoknak is. Egyúttal kifogásolta, hogy az
1956-os események kutatására továbbra sincs intézményes lehetőség, s
ez vonatkozik az utóbbi negyven év számos más, a történészek számára
fontos témájára is. (folyt. köv.)
1989. május 2., kedd 14:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|