|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az állampolgárságról szóló magyar-román egyezmény (2.)
|
- Köztudott, hogy Magyarország csatlakozott a genfi menekültügyi konvencióhoz. Ez azt jelenti, hogy a Romániából hazánkba érkezők menekült státuszt kaptak. Ha ők bármilyen módon magyar állampolgárok lesznek, elveszítik e státuszukat, s le kell mondaniuk az ezzel járó különféle jogosultságokról, például a segélyekről is. - A Romániával kötött egyezmény öt évig van hatályban, s további öt évre meghosszabbodik, ha a lejártát megelőző 6 hónapon belül valamelyik fél fel nem mondja. Ennek értelmében Magyarországnak ez év augusztus 10. és 1990. február 10. között kellene nyilatkoznia az egyezmény esetleges módosításának, vagy felbontásának szándékáról. - Ha hazánk netán felmondaná e szerződést, akkor honosítani lehetne a romániai menekülteket, ám eredeti állampolgárságuk is megmaradna. A kettős állampolgárokat minden állam úgy tekinti - természetesen abban az esetben, ha az egyik saját állampolgársága -, hogy területén nem veszi figyelembe a másikat. Egy magyar-román kettős állampolgárnak Romániában például a magyar külképviselet nem nyújthat jogvédelmet, hiszen ő ott román állampolgárnak minősül. - Ha az egyezmény további öt évre hatályban marad, a hazánkban élő román állampolgárok akkor szerezhetnek magyar állampolgárságot, ha a Román Államtanács elbocsátja őket a román állampolgárság kötelékéből. Ám kétségtelen, hogy ez egy hosszadalmas folyamat. Minden állam maga szabályozza, milyen feltételeket szab ehhez, milyen illetéket állapít meg erre az esetre, és így tovább. - Bizonyára e jogi problémák is érzékeltetik, mennyire bonyolult kérdések ezek. A politikai döntést megelőzően mindenképpen mérlegelni kell azt is, hogy az egyezmény esetleges felbontása milyen válaszlépéseket vonna maga után - mondotta végezetül dr. Madari Edit az MTI munkatársának. (MTI)
1989. május 1., hétfő 22:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|