|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az állampolgárságról szóló magyar-román egyezmény (1.)
|
1989. május 2., kedd - Több fórumon - így az Országgyűlés januári ülésszakán is - elhangzott: Magyarország bontsa fel a Romániával 1979-ben kötött, a kettős állampolgárság megelőzéséről szóló egyezményt. Ezt 1980. évi 2. törvényerejű rendeletével hirdette ki az Elnöki Tanács.
Az egyezmény létrejöttének előzményeiről, esetleges felbontásának, illetve meghosszabbításának következményeiről kérdezte dr. Madari Editet, a Belügyminisztérium állampolgársági alosztályának vezetőjét az MTI munkatársa. - E szerződést - amely a szocialista országokkal kötött hasonló egyezmények egyike - 1979-ben írta alá hazánk Romániával. A kétoldalú egyezményeket azért kötötték, hogy kiküszöböljék a - nagyrészt házasságkötéssel létrejött - kettős állampolgárságból származó hátrányokat. A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy az érintettek eldöntsék, melyik állampolgárságot kívánják megtartani, s nyilatkozatukat követően automatikusan megszünik a másik. A vegyes házasságokból született gyermekek állampolgárságáról szüleik határoznak. Azért, hogy újabb kettős állampolgárságok ne jöjjenek létre - a jogszabályok értelmében -, csak úgy szerezhető meg a másik ország állampolgársága, ha elbocsátották az érintetteket az addigiból. - A közvélemény valószínűleg nem gondol arra, milyen nehézségeket okozhat, ha valakinek két állampolgársága van. Gondoljunk a legegyszerűbbre: ha a két állam joga szerint különböző életkorban válik nagykorúvá, akkor tisztázatlan lesz, hogy mikor köthet házasságot. - A hazánkba érkező romániai menekültek helyzetének rendezését valóban sokan az állampolgárságról szóló egyezmény felbontásával látják megoldhatónak. Véleményem szerint az állampolgárság rendezése lehet az utolsó az intézkedések sorában; előbb a szociális, gazdasági és kulturális kérdéseket kell megoldani, s azután az állampolgárság rendezését, a magyar útlevelet. (folyt. köv.)
1989. május 1., hétfő 22:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|