 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
1989. május 1-je (23. rész) - Salgótarján (Tatai Ilona)
|
Salgótarjánban Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának
tagja mondott beszédet. A többi között arról szólt, hogy az MSZMP
élére állt a változásoknak, van megvalósítható programja: a
népakarat érvényesítését, jogállamot, a politikai intézményrendszer
reformját akarja. S működőképes, a világgazdaság folyamataiban
integrálódni tudó piacgazdaságot kíván megvalósítani. A feladat
roppant nagy erőfeszítéseket követel, jórészt azért, mert a
megalapozatlan, elvtelen gazdasági döntések, átgondolatlan
gigantikus beruházások, néhány gyáróriásunk elvtelen támogatása
évtizedekre kiható terheket rakott ránk. Nem a munkás bűne a
gazdasági válság, hangsúlyozta, hanem a korábbi vezetésé, amely nem
vette figyelembe az értelmes, elérhető és a társadalom legnagyobb
részének akaratával és törekvéseivel találkozó célokat. Tatai Ilona
vitába szállt annak a nézetnek a szószólóival, akik szerint a
gazdaság rendbe tétele az elsődleges. Ezek az emberek nem értették
meg, hogy célt érni csak a politikai intézményrendszer
megváltoztatásával és a gazdasági folyamatok mélyre ható reformjával
együttesen lehet. Szólt a gazdasági reform végrehajtásának egyik
sarkalatos pontjáról, a tulajdonviszonyok megváltoztatásáról. A
tervezett tulajdonreform alapvető célja, mondotta, a termelőeszközök
tulajdonjogával járó felelősség egyértelmű megállapítása. Ez
egyúttal azt is jelenti, hogy a kontraszelekció folytán vezető
pozícióba került egyének többé ne tekinthessék életre szóló
adománynak a rájuk bízott gazdasági egységeket, amelyek
eredménytelen tevékenységét az állammal finanszíroztatják. El kell
bocsátani azokat a vezetőket, akik képtelenek előre vinni a
kollektívákat; meg kell szüntetni elvtelen támogatásukat, s azok
kezébe adni a gazdaságot, akiknek van erejük, képességük kimozdítani
a holtpontról. Aláhúzta: az új tulajdonformák mértékadó kritériuma -
ha az állami tulajdonforma dominanciája meg is marad - a
hatékonyság. Vagyis az a tulajdonforma lesz a jobb, amely a
legeredményesebben képes hasznosítani az erőforrásokat.
Visszautasította azt a hamis, megalapozatlan vádat, amely szerint az
európai felzárkózás gondolatával, szándékával együtt jár az ország
tőkés kiárusítása. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 18:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|