|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
1989. május 1-je (22. rész) - Vác (Hámori Csaba)
|
Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára a Vácott megrendezett politikai nagygyűlésen elöljáróban arról beszélt, hogy május 1-je megünneplését többször akadályozták hatalmi szóval és erőszakkal, majd később a szabad májusokból hivatalossá vált ünnepségeket gyakran eluralták a külsőségek, az utóbbi évtizedben pedig eredeti értékeit kezdték ki a társadalmi változások, színessége olykor megfakult. Május 1-jének azonban mélyen gyökereznek a hagyományai. Ráépíthető az új tartalom, amely kifejezi a XX. század végi Európa baloldali mozgalmainak közös érdekeit. Az 1980-as évtized a kelet-európai régióban a válság és a reform korszaka - hangsúlyozta a továbbiakban Hámori Csaba. - Látványos, felrázó társadalmi változásokat élnek meg a Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország és Jugoszlávia népei. Országunk gazdasági teljesítménye tíz éve nem nőtt. E hosszú idő bizonyítja, hogy a gazdaság csak a politikai változások, reformok révén kerülhet jobb helyzetbe. A kiutat mutató megoldásokat nem szabad a korábbi társadalomépítés gyakorlatában keresni. Hiszen a válság alapja, hogy a sztálini típusú szocializmus, az államszocializmus kimerítette növekedési, fejlődési lehetőségeit, kisebb-nagyobb mértékű igazgatása, javítgatása nem hozhat eredményt. Parancsoló szükség a modellváltás, s a demokratikus szocializmusra való átmenet. Ennek eszköze a reform. Ezt ma már az emberek többsége megérti, elfogadja. Ám a változtatás elfogadása összességében még nem hoz eredményt. Most egy időben kell fizetnünk a korábbi időszak adósságait és befektetni a jövőbe. Természetes dolog, hogy az emberek többsége nyugalmat, kiszámítható holnapot szeretne. Sajnos nyugalmat nem lehet ígérni, de a kiszámíthatóságot, a dolgok újfajta rendjét igen. Versenyképes gazdaság, jogállamiság, a dolgozók számára a természetes megélhetés: ezt jelenti a demokratikus szocializmus. Bíztató, hogy hazánkban egy év alatt többet változtak a politika dolgai, mint korábban három évtizedben. Közelebb kerültünk már Európához a nyilvánosságban, a politikai intézményrendszerben, állampolgári jogainkban. De ugyanakkor mintha távolodnánk, ha az indulatokat, a tolerancia hiányát, a türelmetlenséget tekintjük. Éppen ezért - emelte ki befejezésül a Politikai Bizottság tagja - a sokféle politikai nézetet valló embereknek meg kell tanulniok egymás mellett egymással élni, elvárva és gyakorolva az önkormányzatot. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 18:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|