|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
1989. május 1-je (3. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Nagy Sándor
|
Nagy Sándor előljáróban utalt arra, hogy a Föld számos pontján más a mostani május elseje, mint korábban volt. Magyarország sem hasonlít tegnapi önmagára, s holnapi arca, valója bizonyára méginkább más lesz. Ennek az országnak sokat próbált lakói, dolgozói olyan változásokban, olyan végeredményben érdekeltek, amelyek az élet új minőségét hozzák létre - mondotta, majd így folytatta: - Érdekeltek vagyunk abban, hogy jogállamban éljünk, hogy munkánk alapján boldoguljunk, hogy tisztább emberi viszonyokat teremtsünk, hogy ismét legyen tartásunk, egészséges nemzeti önbecsülésünk, hogy életünkből száműzzük a hazugságokat, így gyermekeinkre, unokáinkra elvállalható örökséget hagyhassunk, hogy mindez ne egyszerűen csak a dolgozó emberek, a családok millióinak érdekében, mégkevésbé csupán rájuk hivatkozva történjék, hanem részvételükkel, általuk. Ez az egyetlen garanciája a változások valódiságának - szögezte le a SZOT főtitkra, megerősítve, hogy a dolgozók ma már nem fogadják el, hogy helyettük és nevükben kevesek gondolkodjanak, kevesek döntsenek és azt sem, hogy kevesek kiváltsága legyen az igazságot kimondani, a jövőért felelősséget vállalni. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy száz év óta, május elsején, a munkások, a dolgozó emberek tömegsztrájkok, tüntetések, demonstrációk, felvonulások, gyűlések szervezésével, az azokon való részvétellel adnak hangot követeléseiknek, s e napon a munka, a dolgozó ember, a szolidaritás gondolata áll középpontban. Május elseje - amennyiben ünnep - a dolgozó ember, a munkás ember ünnepe, május elseje szakszervezeti ünnep Május elseje azoké, akik többnyire nincsenek vagy csak alig vannak abban a helyzetben, hogy érdemi hatást gyakorolhassanak saját munkájuk eredményességére. Azoké, akik csak akkor élvezhetik munkájuk gyümölcsét, ha ez a munka jól meg van szervezve, és ha a tisztességesen végzett munkánkat meg is fizetik. De akik bizonyosan viselik a rossz politikai, gazdasági döntések következményeit, akiktől a terheket senki nem veszi át. Ők azok a munkavállalók, bérből és fizetésből élők, akik egy ország jelenének és jövőjének letéteményesei. Így van ez nálunk Magyarországon is: május 1-je azok ünnepe, akiknek nem kis hányada egyre többet dolgozik és nem kis része egyre kevésbé boldogul, s akik többségben vannak jelen a gyűlésen is. A szakszervezetek nevében köszönöm, hogy eljöttek, hogy jelenlétükkel támogatják törekvéseinket, nyomatékot, erőt adnak mindannak, amit május elsejei jelszavaink kifejeznek. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 15:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|