|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: elűzöttek szövetsége - magyar felszólalás
|
Bonn, 1989. április 30. vasárnap (MTI-tud) - Rita Süssmuth asszonynak, a nyugatnémet Szövetségi Gyűlés (Bundestag) elnökének védnökségével a hét végén Braunschweigben megkezdte háromnapos országos kongresszusát az NSZK-beli ,,Elűzöttek Szövetségének Ifjú Nemzedéke,,.
Helmut Kohl kancellár üdvözletében a többi között megállapította: a Kelet-Európa egynémely államában megkezdett átalakulás évtizedek óta először tárja fel azt a történelmi lehetőséget, hogy lényegi javulás következzék be a kelet-nyugati kapcsolatokban. Jövendőbeli látomásként olyan európai békerendszer lebeg szemünk előtt, amelyben a népek önrendelkezési joga a legfőbb parancs. Egy ilyen békerendszerben a határok elvesztik megosztó jellegüket. Kiváltképp hő óhajtásom, hogy egy napon meghaladjuk a belnémet határt is - hangsúlyozta. A kancellár szavai szerint az NSZK-beli menekültek, elűzöttek és áttelepültek nagymértékben hozzájárultak a németek mindez ideig leghosszabb béke- és szabadságkorszakához. A kongresszusra meghívták Erdős André nagykövetet, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozóján részt vevő magyar küldöttség vezetőjét is. Először fordult elő, hogy a magyar diplomata személyében egy kelet-európai ország képviselője eleget tett egy ilyen meghívásnak. Erdos André szakértőként azon a pódiumbeszélgetésen szólalt fel, amely az európai népcsoportok jogának és a népek önrendelkezési jogának a kérdéseivel foglalkozott. A Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióállomása vasárnap kora délutáni híreiben felhívta a figyelmet Erdős André beszédére. A magyar nagykövetet olyan értelemben idézte, hogy a kelet-európai kormányok számára mind jobban tudatosodik: országaikban jogokat kell biztosítaniuk az egyes népcsoportoknak. Ezt a kérdést keleten eddig a szőnyeg alá seperték, mivel tévesen feltételezték, hogy a probléma a szocializmusban automatikusan megoldódik - idézte a Deutschlandfunk a magyar nagykövetet. A kongresszuson felszólal Rita Süssmuth asszony is.+++
1989. április 30., vasárnap 19:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|