|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP-nek jó esélyei vannak egy választás megnyerésére - Pozsgay Imre Salgótarjánban (1. rész)
|
1989. április 24., hétfő - Az MSZMP Nógrád megyei bizottsága hétfőn saját salgótarjáni székházában kibővített ülést tartott, amelyen Devcsics Miklós, a pártbizottság első titkára adott tájékoztatót időszerű bel- és pártpolitikai kérdésekről. Az ülésen részt vett és felszólalt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter is, aki a többi között rámutatott: vannak, akik a pártban ma lépten-nyomon megnyilvánuló vitát olyan széthúzásnak tekintik, amelytől félteni kell a pártot, tartani kell attól, hogy a nézetkülönbségek pártszakadást eredményeznek. Pozsgay Imre szerint azonban e viták természetesek, hiszen a párton belül sokan keresik a kiutat jelenlegi válságos helyzetünkből. Nyílt vitájuk sokkal inkább erőforrása, eszköze a közös út megtalálásának, mint a hibák eltakarása, a viták elfojtása. Ez utóbbi vitte egyébként az elmúlt évtizedek során zsákutcába a pártot. Voltaképpen - mutatott rá - ez volt Kecskemét egyik nagy tanulsága is, ahol még azok a reformerek is, akik a pártszakadás elkerülhetetlenségével érkeztek a reform-műhely tanácskozására, a vita során felismerték, a vélemények nyílt ütköztetésével, a címkézés, leszólás nélküli vitakultúra meggyökereztetésével folytatni lehet és kell is a harcot a párton belül, a párt célkitűzéseiért. Hogy melyek ezek a célkitűzések, erre a kérdésre a Politikai Bizottság tagja egyértelműen válaszolt: csak olyan reformot támogathatunk, amely a szocializmus megerősödését hozza magával, amely esélyegyenlőséget, emberi egyenlőséget jelent, mégpedig a tulajdonbirtoklás olyan formái közepette, ahol a közösségi tulajdon jelöli ki a vegyes- és magántulajdon helyét. De nem jogi szankciókkal és privilégiumokkal, hanem a tőkemozgás törvényszerűségeit követve.
Arról szólva, hogy az újjászülető pártnak milyen elveket és magatartást kell követnie a közeljövőben, a többi között kiemelte: a pártnak programjával és egész tevékenységével fel kell készülnie a rá váró választási küzdelemre. Erre képesnek kell lennie, mert ellenkező esetben tagjai el fogják hagyni. Pedig ez a párt nagy erővel rendelkezik még szorongatott helyzetében is. Hátránya az a felelősség, amiért az elmúlt 40 esztendőért tartozik, de előnye, hogy ennek ellenére elkötelezett százezreket tömörít magába. Olyan politikai és szellemi gazdagságot tudhat magáénak, amellyel meg lehet nyerni a következő választásokat, s amelynek kormányzati bázisa még jobb is lesz a mostaninál. (folyt.köv.)
1989. április 24., hétfő 00:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|