|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (3. rész)
|
Felhívta a figyelmet arra a nem kívánatos jelenségre is, hogy mindezen kedvezmények nyomán várhatóan az ifjúság legdinamikusabb része él majd jogával, elhagyja a hazát, másutt látva garanciát boldogulására. Hozzátette: a kormány nem óhajt hatalmi eszközöket latba vetni ennek megakadályozására; az emberi jogok tiszteletben tartása mellett szeretne versenybe szállni, megküzdeni egy olyan új gazdasági, társadalmi fordulatért, amelyben érdemes lesz itthon maradni a fiataloknak. Ehhez új gazdaságpolitikára van szükség. Gazdasági kényszerek müködnek tehát, s a nem az egyén hibájából bekövetkező jelenségeket nem lehet emigrációnak tekinteni, disszidálásnak minősíteni. Az MVSZ autonómiájával összefüggésben felvetette az államminiszter a nem emigrációs okokból a határokon kívűl élő magyarság kérdését. Ezek az emberek - megfogalmazása szerint - ezeréves ősi területükön élnek, de a XX. századi történelem önkényei, politikai fordulatai következtében a korábbi nemzeti határokon túlra kerültek. E viszonynak, kapcsolattartásnak a rendezésében is nagy feladatok várnak a szövetségre - vélekedett, s reményét fejezte ki, hogy éppen autonómiája alapján mielőbb tisztázó és előremutató lépéseket tesz. Hozzáfűzte: a kormány fogadókész minden kezdeményezéssel szemben, miközben küzd azzal a zavarral, amely az ügy évtizedeken át történő elhanyagolásából, bizonyos ügyek elintézésének elmulasztásából bekövetkezett. Élénk vita bontakozott ki Pozsgay Imre szavait követően. Rónai Rudolf elsősorban a külföldön élő magyarokkal létrejövő találkozás feltételrendszerének további javítását sürgette. Az NSZK-ban élő Melegi Gyula a hazalátogató magyarokkal szembeni bürokratikus bánásmódra hívta fel a figyelmet. A külföldön és idehaza élő magyarok közötti szellemi forgalom új alapokra helyezését, korábbi egyoldalúságának feloldását sürgette Rátkai Ferenc müvelődési miniszterhelyettes. Javasolta, hogy a határainkon kívül élő magyar művészek, irók tagjai lehessenek magyarországi művészeti szövetségeknek, kulturális, tudományos szervezeteknek. A szomszédos országokbeli magyarokhoz fűződő viszonnyal összefüggésben kifejtette: - az MVSZ nagy erőfeszítéseket tesz a kapcsolódások érdekében, az ebbeli törekvéseket azonban bizonyos bátortalanság, az érintett államok részéről pedig némelyek gyanakvással terhelt tartózkodása jellemezte. El kell érni, hogy a nemzetiségi szervezetek hivatalosan elfogadott partnere Magyarországon a világszövetség legyen. (folyt.köv.)
1989. április 21., péntek 18:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|