|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A KSZSZ véleménye: vessék el az autópálya-díj ötletét
|
1989. április 17., hétfő - A Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége hétfői elnökségi ülésén Nagy Ervin közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes ismertette a tárca újabb javaslatait az autópályahasználati-díj bevezetésével kapcsolatban.
A miniszterhelyettes utalt arra, hogy a minisztérium kényszerítő külső hatásokra terjesztette a kormány elé az autópályadíj-tervezetet. A díj bevezetésének egyik legnyomósabb indoka, hogy ezáltal sikerül évente mintegy 1.5 milliárd forintos bevételhez jutni, ami az útfejlesztésekben az állami részvételt jelentené, ez ugyanis feltétele, illetve biztosítéka lenne a külföldi tőke beáramlásának. A tárcát és a kormányt ért bírálatok hatására most ismételten áttekintik a javaslatot - mondotta Nagy Ervin -, és újabb megoldási módozatokat terjesztenek a Minisztertanács elé. Az egyik változat szerint évente 600 forintot kellene fizetni a sztrádahasználat fejében, ez éves bérleti díj lenne. Egy másik javaslat: napi, havi és éves jegyeket bocsátanának ki, ez utóbbi 1000 forintba kerülne, ám ha ezt a variációt fogadnák el, kapukat kellene építeni az autópályák csatlakozási pontjainál, s ez körülbelül 3 milliárd forintot emésztene fel. Egy újabb, még meglehetősen nyers elképzelés szerint éves és negyedéves bérletek lennének, az egy évre szóló bilétát ezer forintért kellene megvásárolni. Az elnökség tagjai kifejezésre juttatták véleményüket: nem bíznak abban, hogy a kormány az útadót autópálya-építésre használná fel, ezen a téren már vannak rossz tapasztalataik; nem utolsósorban az, hogy a legutóbbi két forintos benzinár-emelésből, az ígéretek ellenére, egy fillért sem kapott a közlekedési tárca. Az elnökség leszögezte: egyik variációval sem ért egyet, mi több, magával az útadóval sem, mivel az nemcsak a magánautósokat sújtja, hanem rendkívül hátrányosan érinti a közúti közlekedési vállalatokat is. Hozzávetőlegesen 150-200 millió forintos többletkiadást jelentene számukra a díj bevezetése. Ezt csak a nyereség terhére lehetne kigazdálkodni, vagy a szolgáltatási árakat kellene növelni. A szakma számára létkérdés az autópálya-építés, illetve -karbantartás, ám célszerűbb lenne, ha a külföldi működőtőke mobilizálásához szükséges 1.5 milliárd forintot más forrásból biztosítaná a kormány. Egy ötlettel is szolgáltak az elnökség tagjai: véleményük szerint, ha a mostani benzinár egy részét, nevezetesen literenként egy forintot erre a célra elkülönítenének, akkor évente összejönne a szükséges összeg. (MTI)
1989. április 17., hétfő 17:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|