Rendszerváltás és az MTI

	Megvan-e Önben az elszántság - A Hét interjúja a miniszterelnökkel (1. rész)
1989. április 16., vasárnap - Az elmúlt időszakban számos fórumon és a sajtóban is élesen bírálták és bírálják a politikai vezetést, nem utolsó sorban a kormányt. A Magyar Televízió politikai magazinja, A HÉT Németh Miklós miniszterelnököt kérte arra, hogy a televízió nyilvánossága előtt fejtse ki véleményét a kormány tevékenységéről, a további elképzelésekről, illetve az utóbbi időben közfelháborodást kiváltott döntések hátteréről. Németh Miklós elöljáróban utalt a kormány szakértelmét bíráló, lemondását, összetételének megváltoztatását sürgető nyilatkozatokra, állásfoglalásokra, sőt, egyértelműen vitatta, illetve visszautasította ezeket. Ezekkel összefüggésben hangsúlyozta: az ország jelenlegi helyzetéből nem jelentenek kiutat a puszta személycserék, ezért nem tartja reálisnak, hogy a kormány visszaadja mandátumát. Álláspontjának hátterét megvilágítva kifejtette: a jelenlegi kormány vállára olyan, több évtizedes örökség nehezedik, amely nagy felelősséget ró a kormányfőre, az államminiszterekre és mindazokra, akik az ország sorsának jobbrafordításán munkálkodnak. Ez a kormány követett el kisebb-nagyobb hibákat az elmúlt 5 hónap alatt, de összességében az a szándék vezérelte, hogy az országot elmozdítsa a holtpontról. Lehet, hogy ez nem sikerült - mondotta -, de ezzel együtt sem értek egyet azzal, hogy ez a kormány egészében nem alkalmas a problémák megoldására. Mindezzel együtt olyan következtetésekre jutottam, amelyek eredményeként az országgyűlés májusi ülésszakán jelentős kormányátalakításra kérek felhatalmazást a parlamenttől - jelentette ki. Egy kérdés kapcsán, utalva a bizalmi, illetve bizalmatlansági indítványra vonatkozó törvénytervezetre, aláhúzta: meggyőződésem, hogy a kormányzat működőképességét, annak hatékonyságát nem szolgálná az a törvénytervezetben megfogalmazott lehetőség, hogy egyes miniszterek ellen külön-külön is lehessen bizalmatlansági indítványt benyújtani. A kormányzati munka jövőjére vonatkozó elképzeléseit felvázolva hangoztatta: radikálisan tovább kell haladni a párt és az állam szétválasztásának útján. Magyarán: a párt vezető testületei csak a hosszú távú stratégiai kérdésekkel, az irányvonal meghatározásával foglalkozzanak, a konkrét döntések, a részletek kimunkálása azonban a kormányzat feladata legyen. Példaként említette a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartás rendszerének új alapokra helyezését. (folyt. köv.) 1989. április 16., vasárnap 22:18
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Megvan-e Önben az elszántság - A Hét interjúja a miniszterelnökkel (2. rész)
Kiemelte: a kormány ma még korántsem egy összkormányzati, összgazdasági, össztársadalmi feladatok kifejezését hordozó testület. Ennek feltételeit munkastílusának, munkamódszerének, személyi összetételének megváltoztatásával lehet megteremteni. Áttérve a most formálódó kormányprogramra leszögezte: nem létezik olyan kibontakozás, olyan elmozdulás a jelenlegi politikai, gazdasági és erkölcsi válságból, amely mindenki tetszését elnyeri. A kormánynak olyan reformprogramot, olyan reformcentrumot kell kialakítania, amelyet nem csupán az MSZMP megújulást akaró erői támogatnak, hanem amellyel a társadalom minden cselekvőképes rétege egyetért. Ebben az értelemben a közeljövő legfontosabb feladata egy új közmegegyezés, egy új társadalmi konszenzus kialakítása. Ezzel összefüggésben rámutatott: az lenne a kívánatos, ha a parlament ellenőrzésével és a társadalom nyilvánossága előtt készítenék elő a helyzet elemzését, a rövid és hosszabb távra szóló programok összeállítását. Annak a véleményének adott hangot, hogy csak a társadalommal egyyüttműködve, a társadalomban meglévő különböző politikai és érdekcsoportok véleményének meghallgatása után lehet olyan programot, feladattervet kialakítani, amely mögé felsorakoztatható a cselekvőképes erők többsége. Ez a munka megkezdődött egy új kormányzati stratégia kialakításával. A kormány legutóbbi intézkedéseiről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalom ezekben - az utóbbi évtizedek mulasztásainak, súlyos és hibás döntéseinek következményeként - nem a kitörés lehetőségét szolgáló lépéseket látja, hanem a korábbi irányvonal - a politikai stabilitás - folytatását, s ez bizalmát csökkenti, türelmetlenségét növeli. A politikai stabilitás sokak számára még ma is azt jelenti, hogy a társadalmi béke érdekében senkinek az érdeke nem sérthető, egy-egy intézkedés nyomán mindenki jól jár. De hiszen - hangoztatta - éppen ez a felfogás, ez a politikai gyakorlat vezetett oda, hogy az ország súlyosan eladósodott, s ebből a helyzetből csak egy radikális, határozott reformprogram meghirdetésével és mielőbbi megvalósításával lehet kilábalni. Noha egy súlyos helyzetből való kitörés nem egyszerűen hangulat vagy megítélés kérdése, a jövőben el kell kerülni azokat a döntéseket, amelyek nem számolnak a társadalom reagálásával - állapította meg. A kormánynak olyankor is határozottnak kell lennie és érvényt kell szereznie döntéseinek, amikor tudja, hogy ezzel érdekeket sért. (folyt. köv.) 1989. április 16., vasárnap 23:06
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Megvan-e Önben az elszántság - A Hét interjúja a miniszterelnökkel (3. rész)
Ezt követően részletesen szólt a gyógyszeráremelésről, a vámrendeletről, illetve az autópálya-használati díj bevezetéséről. Mint mondotta: a gyógyszerrendelet bevezetése valóban szerencsétlen körülmények között történt, ám a kormány már menet közben is dolgozott olyan módosító intézkedéseken, amelyek azóta életbe léptek, enyhítendő az anomáliákat. Ezzel együtt is helyesnek tartotta azt, hogy a gyógyszerellátásban és forgalmazásban felszámolják a korábbi pazarlást, az árakban ismerjék el a költségeket. Ezt alapiránynak tekintve vizsgálatokat folytatnak a konkrét megoldások érdekében. A vámrendelettel kapcsolatban kifejtette: a világútlevél bevezetésének következményeit az akkori döntéshozók nem mérték fel teljes egészében. Ma pedig választani kellett: engedi-e a kormány veszélybe sodorni az ország deviza-, valutaegyenlegét, tőkés áruforgalmi és fizetési mérlegét, vagy közgazdasági módszerekkel közbelép. A kormány ez utóbbi módszert választotta - ám, mint Németh Miklós elismerte - a bevezetés körülményei és ütemezése ,,csapnivalóan rossz,, volt. Az autópálya-használati díj bevezetését a kormány kényszerhelyezete szülte. Ezzel kívántak pénzalapot teremteni az autóutak javítására és újabbak építésére. Ez azonban olyan döntés volt, amely felülvizsgálatra szorul: szó van az időpont elhalasztásáról, a napijegyről, illetve rövidebb időszakra szóló használati díj megállapításáról, de az sem kizárható, hogy a kormány a felülvizsgálat eredményeként visszavonja ezt a határozatát. Végezetül hangsúlyozta: a hosszú távú célok eléréséhez nem elég a könyörtelenség, a kormánynak elvi kötelessége, hogy határozott legyen egy program felvállalásában és végrehajtásában. Erre megvan az elszántsága - mondotta. Ezt a programot júniusban terjeszti a kormány az országgyűlés elé. E program keretét a korszerű társasági törvény alkotja, tartalmát, a tulajdonlás konkrét módjait azonban mielőbb ki kell dolgozni. Annak a hármas követelménynek kell eleget tenni, hogy álljanak rendelkezésre források a gazdaság szerkezetének átalakításához, hogy megőrizzük fizetőképességünket és hogy azoknak jusson jövedelem, akik termelnek, akik többet teljesítenek. Nem elegendő tehát a helyzet hiteles felvázolása, meg kell tudni határozni a kitörés irányait és pontjait is - húzta alá Németh Miklós. (MTI) 1989. április 16., vasárnap 23:53
Vissza »