|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (12. rész)
|
A mozgalmat kezdeményező értelmiségnek éppen abban van óriási felelőssége, hogy ne maradjon az értelmiség szűk körű mozgalma, hanem találja meg az utat a munkások, a mezőgazdaságban és más ágazatokban dolgozók legvállalkozóbb szellemű tagjaihoz. A vitában elhangzottakat Nyers Rezső és Pozsgay Imre foglalta össze. Nyers Rezső az elhangzottakra reagálva elismerte a kormánynak címzett bírálatok jogosságát, de kifejtette, hogy a fordulat szándéka vezérli a kormányt. Véleménye szerint a szétválás vagy együttmaradás kérdésében az a helyes válasz, hogy a reformerők hódítsák meg programjuknak az MSZMP-tagság zömét. A sürgetően felvetett pártkongresszussal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ebben dönteni a párttagság az illetékes, a reformkörök, s így e tanácskozás résztvevői is természetesen javaslatot tehetnek. A reformerők széttagoltságát - ellentétben néhány felszólalóval - nemcsak bajnak tartja, hanem jónak is, hiszen ez mindenképpen üdvözlendő, ha sokféle területen tevékenykedő, politikai nézetű ember gondolkodik hasonlóan. Véleménye szerint szervezeti összefogás helyett eszmei, mozgalmi összefogásra van szükség. Pozsgay Imre vitazárójában csatlakozott ahhoz az egyöntetű véleményhez, hogy a politikai-gazdasági reform késésben van. Rámutatott, hogy egy esetleges ártkongresszus nem oldaná meg a politikai problémákat, s kikényszeríthet egy pártszakadást, amit a mostani tanácskozás résztvevői mindenképpen igyekeztek elkerülni. Ennek az összejövetelnek nem is ez volt a célja, hanem az, hogy a jelenlevők nyílt mozgalmi fórumot találjanak, kipróbálják egymás gondolatait. A mostani tanácskozás a gondolatok párbeszédében ugyan kissé egyoldalúra sikeredett, de fel kell készülni arra, hogy a továbbiakban csak ütközetekben, gyötrelmes polémiákban képzelhető el a reformgondolat kibontakoztatása. Nem szabad félni az ütközésektől, mint ahogy hamis illúzió az is, hogy az MSZMP egyedül meg tudja oldani az ország összes problémáját. A fontos az, hogy a kecskeméti tanácskozással megkezdődött a párbeszéd. Ugyancsak lényeges,; egyre nyilvánvalóbban megmutatkozik, ennek a pártnak a tagjai a továbbiakban már nem vállalják azt a szerepet, hogy a felsőbbséget állandó helyeslésükről biztosítsák. A pártszakadásra visszatérve úgy ítélte meg, hogy semmiféle fejlemény nem várható itt, de kívánatos az lenne, ha a reform hívei megtalálnák azokat a gondolatokat, amelyekhez az MSZMP-nek legalább 500-600 ezer tagja csatlakozna. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 21:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|