|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Atomerőmű az északi országhatár mellett - Levél a miniszterhez, tájékozódik az Országos Atomenergia Bizottság (1. rész)
|
1989. április 11., kedd - Levélben fordult Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, a 29. számú Pest megyei választókörzet országgyűlési képviselője, hogy tájékoztatást kérjen a csehszlovák területen épülő, de az országhatárhoz közel telepített mohi atomerőműről. Az utóbbi időben ugyanis a Pest megye északi részén levő Bernecebaráti lakossága falugyűlésen felvetette, hogy a határ mellett épített atomerőműről és annak környezeti hatásairól mindezideáig semmilyen hivatalos információt nem kaptak. Mint az országgyűlési képviselő a miniszterhez írt levélben írja, az atomerőmű építéséről semmilyen fórumon, még a csehszlovák-magyar határ menti térségek fejlesztését koordináló bizottságban sem kaptak érdemi tájékoztatást. Az atomerőmű létéről a Nemzetközi Atomenergia Bizottság egyik bulletinjéből értesültek; innen tudták meg, hogy a paksi típusú, négyszer 400 megawatt teljesítményű, hűtőtornyos hőcseréjű erőmű építését 1986-ban kezdték meg, és az első blokk üzembe helyezését a jövő év második felére tervezik. A lakosság aggodalmát az okozza, hogy az erőmű a határhoz közel, légvonalban 30 kilométernél közelebb van, és az uralkodó szélirány északnyugati. A hűtőtornyos hűtés következtében nagy mennyiségű és folyamatos párafelhő képződésére lehet számítani, amely alapvetően befolyásolhatja a térség mikroklímáját. A képviselő a levélben kérte, hogy még az erőmű első blokkjának indulása előtt a Börzsöny térségében végezzék el a ,,nulla,, szint méréseket, beleértve a vízfolyásokat, a víztározókat is. Külön vizsgálat keretében kérte áttekinteni a nagymarosi erőművel kapcsolatos összefüggéseket, vagyis az erőmű működésének hatását a duzzasztott víz minőségére, és a működő vízkivételi művekre.
A miniszter által írt válaszlevél szerint a mohi atomerőműről csak részleges információkkal rendelkeznek, a pontos adatok beszerzése és a tájékoztatás az Országos Atomenergia Bizottság hatáskörébe tartozik, így a képviselő levelét is oda továbbították. (folyt.köv.)
1989. április 11., kedd 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|