|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (1. rész)
|
1989. április 7., péntek - Szenvedélyektől sem volt mentes az MSZBT Országos Elnökségének pénteki ülése: a Parlament Vadász-termében megtartott tanácskozáson pro és kontra vélemények váltogatták egymást a mozgalom működésének megújulásáról kialakult vitában. A testület végül - hosszas vita után - elfogadta az új szerveződési formákra, a mozgalom felépítésének módosítására vonatkozó javaslatot tartalmazó előterjesztést, amelynek egyik lényeges eleme, hogy a barátsági mozgalom ezentúl tagcsoportokban és aktivistáin keresztül fejti ki tevékenységét, s kollektív, egyéni, pártoló és tiszteleti tagsági viszonyt ismer el.
A tanácskozáson Apró Antal elnök megnyitó szavait követően Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatót a magyar-szovjet politikai és gazdasági kapcsolatok alakulásáról. Elöljáróban leszögezte: az államközi és pártkapcsolatok, a magyar és a szovjet vállalatok, intézmények közötti együttműködés mellett nagy jelentősége van a megyék, városok, dolgozó kollektívák közötti rendszeres érintkezésnek, az emberi kapcsolatok ápolásának, egymás tapasztalati, gondjai és eredményei jobb megismerésének is, amiben a baráti társaság nagyon fontos szerepet tölt be. Hozzátette: e területen sok a kiaknázatlan lehetőség. A továbbiakban a magyar-szovjet politikai kapcsolatok fejlődésével, a nemzetközi politikai viszonyok alakulásával kapcsolatban kiemelte: a Szovjetunió új külpolitikai filozófiája és konstruktív fellépése nyomán jelentős és kedvező előjelű változások indultak meg a nemzetközi kapcsolatokban. A nemzetközi viszonyok javulása számunkra rendkívül fontos, hazai tennivalóink elvégzéséhez szükséges, sőt nélkülözhetetlen külső tényező és feltétel. Az új szovjet külpolitikai gondolkodás segíti a magyar érdekek szélesebb körű érvényesítését. Rámutatott: a magyar és a szovjet külpolitikai törekvések közötti azonosság abban is megnyilvánul, hogy egy minden korábbinál nagyobb mértékben és szélesebb területen együttműködő Európa megteremtése érdekében mindkét ország változatlanul szükségesnek tartja a kontinensünkön szemben álló katonai tömbök egyidejű felszámolására irányuló erőfeszítések folytatását. Politikai, katonai szövetségi rendszerünk addig is realitás, olyan szervezet, amelyben megvan a nyitottság, a fogékonyság a szövetségesek közötti kapcsolatok és együttműködés korszerűsítésére. (folyt.köv.)
1989. április 7., péntek 17:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (2. rész)
|
- Zavartalanok, jól fejlődnek a magyar-szovjet politikai kapcsolatok - jelentette ki Iványi Pál, majd rámutatott: magyar részről nagyra értékeljük, hogy a Szovjetunió az elmúlt időszakban újabb gyakorlati intézkedéseket tett a területén élő magyar nemzeti kisebbség helyzetének javítására. Megvan a remény arra, hogy ezeket a közeljövőben további hasonló intézkedések követik. Partnerünk jelezte készségét a határ menti területek gazdálkodó szervezetei és intézményei közötti együttműködés fejlesztésére, az emberi kapcsolatok ezzel összefüggő bővítésére. A továbbiakban utalt arra, hogy a Szovjetunió több mint négy évtizede legnagyobb külgazdasági partnerünk. Pótolhatatlan beszerzési forrása volt és marad a magyar gazdaság számára szükséges energiahordozóknak és nyersanyagoknak. Számos magyar ipari objektum létesítésében vett részt gépek, berendezések szállításával, szellemi-műszaki szolgáltatásokkal. A Szovjetunió a legnagyobb vásárlója feldolgozóipari és élelmiszergazdasági termékeinknek. A gépipari termékek jelentős hányada kerül a Szovjetunióba. A Központi Bizottság titkára elmondta: a magyar-szovjet áruforgalom csökkenése, KGST-kereskedelmünk növekedésének megtorpanása is jelzi, hogy a tagországok belső gazdasági problémái mellett a korszerűtlen együttműködési mechanizmus is gerjesztője a nem kívánatos dezintegrációs jelenségeknek és folyamatoknak. Az együttműködési mechanizmusból eredő fékező hatás mérséklése, ellensúlyozása érdekében magyar részről már hosszabb ideje szorgalmazzuk az önálló vállalatok együttműködésére épülő mikrointegrációs kapcsolatok fejlesztését. A továbbiakban az új vállalati együttműködési formák elterjedéséről, eredményeiről szólva megállapította: több mint 250 magyar szervezet alakított ki közvetlen kapcsolatot szovjet partnerekkel; együttműködés jött létre számos szovjet tagköztársasággal; 13 vegyesvállalat működik, s a közeljövőben várhatóan további közös cégek kezdik meg tevékenységüket. Hozzátette: összességében azonban az új együttműködési formák még nem képviselnek számottevő volument, arányuk a teljes magyar-szovj et áruforgalmon belül alig éri el az 1 százalékot. Rámutatott: minden korábbinál sürgetőbben vetődik fel a szocialista gazdasági integráció, az együttműködési mechanizmus gyökeres átalakításának igénye. Az együttműködésben nagyságrendileg nagyobb teret kell biztosítani a vállalatoknak, az áru- és pénzviszonyok érvényesülésének. Az 1991-95. évi együttműködés már ennek az elvnek a figyelembe vételével alakul ki. (folyt.köv.)
1989. április 7., péntek 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (3. rész)
|
A szocialista országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatainkról, a KGST-együttműködés távlatairól szólva kijelentette: a jövőben - a tagországok eltérő helyzetét figyelembe véve - a KGST-ben differenciált, nem valamennyi tagországra kiterjedő új együttműködési megoldásokra kell törekedni. Arra van szükség, hogy a gazdasági együttműködést az érdekelt országok két- vagy háromoldalú alapon fejlesszék. Elengedhetetlen a közgazdasági eszközrendszer alapvető korszerűsítése, az áru-, pénzviszonyok szélesebb körű alkalmazása. A hangsúlyt itt is az érdekelt országok közötti közös nevező megtalálására kell helyezni - hangsúlyozta a KB titkára. Hozzátette: nem mondhatunk le arról, hogy a gazdasági együttműködés a jövőben a világpiacon érvényesülő értékrend, a gazdasági hatékonysági kritériumok figyelembe vételével fejlődjék. A KGST együttműködési rendszerének továbbfejlesztésében egyre nagyobb szerepe lesz annak, hogy milyen ütemben halad az egyes tagországok belföldi gazdaságirányítási rendszerének korszerűsítése. Hazánk, mint távlati célkitűzéssel, egyetért a termelési tényezők KGST-méretű szabad mozgásának megteremtésével. Ennek azonban számos, ma még hiányzó előfeltétele van, amelyeket pusztán elhatározásokkal, központi intézkedésekkel, deklarációkkal nem lehet helyettesíteni. Az érdekelt országok közötti együttműködésben a piaci viszonyok kibontatoztatásához mindenekelőtt a belső, nemzeti piacokat kell megteremteni. Iványi Pál tájékoztatta a testületet arról is, hogy a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokban a kétoldalú együttműködési mechanizmus radikálisabb változtatásának lehetőségeit is vizsgálják. A belső műhelymunka eredményei, következtetései a közeljövőben napvilágot látnak. Végezetül kifejezte azt a meggyőződését, hogy az MSZBT-nek a továbbiakban is fontos szerepe lesz a magyar-szovjet kapcsolatok ápolásában, tagcsoportjai hasznosan járulhatnak hozzá a mikrointegrációs folyamat erősítéséhez, a közvetlen gazdasági kapcsolatok kiépítéséhez, új partnerek felkutatásához. Az előadói beszédhez kapcsolódó felszólalások példákat soroltak a magyar és a szovjet főiskolák, egyetemek, kutatóhelyek közötti konkrét együttműködésre. Sor került az utóbbi időben többek között a különböző szakterületi tematikák, tantárgyi programok, szakkönyvek, kiadványok, műszaki-tudományos információk cseréjére, oktatók hosszabb, rövidebb idejű tanulmányútjaira egymás intézményeiben. Elhangzott az is, hogy a gazdasági kapcsolatokat még mindig számos bürokratikus előírás gátolja, amelynek felszámolása elősegítené az árucsereforgalom növekedését. (folyt.köv.)
1989. április 7., péntek 17:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (4. rész)
|
Bíró Gyula főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az MSZBT működési elveinek korszerűsítését körvonalazó javaslathoz. Az előterjesztés leszögezi: a széles társadalmi bázison működő politikai tömegmozgalom alapvető feladata továbbra is a hiteles, pontos tájékoztatás a Szovjetunióról, a szovjet emberek életéről, munkájáról, a gazdaság és kultúra eredményeiről, az átalakítás, az új politikai gondolkodásmód jegyében zajló folyamatokról, annak a munkának a bemutatása, amelyet a Szovjetunió, a szocialista közösség országai kifejtenek a béke megóvásáért, Európa és a világ népei biztonságáért. Széles körű tevékenységet folytat a társaság annak érdekében, hogy a mai magyar valóságot, céljainkat, reformtörekvéseinket minél többen megismerjék a Szovjetunióban is. Az MSZBT társadalmi célnak az önálló, demokratikus, szocialista Magyarország megvalósítását tekinti, amelyet a politikai pluralizmus jegyében működő, a hatalom gyakorlásában munkamegosztást kezdeményező MSZMP irányításával tart elérhetőnek. Ennek érdekében kész együttműködni mindazon pártokkal, szervezetekkel, mozgalmakkal, amelyek a Szovjetunióval való együttműködést elengedhetetlennek tartják, s hazafias, internacionalista politikai mozgalomként ismerik el a társaságot. A főtitkár kijelentette: az MSZBT továbbra is alapvető társadalmi célnak tekinti a szocialista Magyarország megteremtésében való aktív közreműködést. A politikai pluralizmus, a többpártrendszer, a magyar külpolitikai törekvések más kormányok és népek részéről való kedvező fogadtatása jó előfeltételt teremt a korábban már működő baráti társaságok újjáéledésére, illetve újabbak alakulására. Nem kerülhető meg az a kérdés sem: a társaság politikai tömegmozgalomként dolgozzon-e tovább vagy társadalmi szervezetté fejlődve végezze munkáját - hívta fel a figyelmet. Utalt arra: van, aki tömegszervezetté merevítené a barátsági mozgalmat, s találkozni lehet olyan vélekedéssel is, hogy a laza kötődés a mozgalom erősségét is bizonyítja. Ugyanakkor előny - mutatott rá, hogy a társaság működését nem kötik meg bürokratikus szervezési elemek. Az ügyvezető elnökség nevében javasolta a testületnek, hogy a baráti társaság a jövőben is politikai tömegmozgalomként működjön. Bíró Gyula a továbbiakban szólt arról is, hogy az új, az érdekazonosság vagy azonos politikai meggyőződés alapján létrejött szerveződések is fontosnak tartják, hogy a velük együttműködni akarók aktívabb része szervezetileg is kötődjék, legyen egyéni tagja az adott mozgalomnak. Ezért született meg az a javaslat, hogy az MSZBT teremtse meg az egyéni tagság lehetőségét, elsősorban, de nem kizárólagosan a kollektív tagcsoportok keretében. (folyt.köv.)
1989. április 7., péntek 18:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (5. rész)
|
Kezdeményezés született arra is, hogy hozzák létre az MSZBT megyei, városi, budapesti, kerületi, illetve budapesti intézményi bizottságait. Felvetődött az az igény is, hogy a társaság küldjön képviselőket a tanácsokba és az Országgyűlésbe. Az előterjesztés felett kialakult élénk vitában tizen mondták el véleményüket. Többen sürgették annak megvizsgálását, hogyan lehet megteremteni a megújulás gazdasági feltételeit. Javaslatként hangzott el a tagdíjfizetés bevezetése, vállalkozási formák - például utazási iroda - létrehozása. Drámai szavak kíséretében vetődött fel: sürgető feladat a mai társadalmi, politikai viszonyoknak megfelelő barátsági mozgalom kialakítása. Jelenlegi formájában, működésében ugyanis a közvélemény számára már nem fogadható el, s ezzel számolni kell. Rámutattak arra is, hogy a magyar-szovjet kapcsolatok nélkül Magyarország jövője elképzelhetetlen. Ugyanakkor kijelentették: az MSZBT nem gyengül, hanem erősödik, ha a mozgalomban a társadalom egésze jelen van, politikai nézetek szerint is jobban tagolódik, s felismerhetőbbé teszi azt, hogy a magyar-szovjet együttműködés az egész nép ügye. Felhívták a figyelmet arra a jelenségre is, hogy a társadalomban mintha csökkent volna a barátsági mozgalom presztizse, népszerűsége. A tanácskozáson szóba került: szükséges az MSZBT 1991-re tervezett országos értekezletének mielőbbi összehívása. A testület úgy határozott, hogy legközelebbi, júniusi ülésén dönt az időpontról. (MTI)
1989. április 7., péntek 18:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|