 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Szép húsvét
|
1989. március 26., vasárnap - Pécs virágpompával köszöntötte húsvét ünnepét. A meleg idő hatására városszerte virágba borultak a korán éledő gyümölcsfák, a kertek megteltek virágzó növénnyekkel és a parkokban kinyíltak a piros tulipánok. Ez volt az idei első igazán szép tavaszi vasárnap, ami meg is látszott a város képén. A tereket és a parkokat ellepték a pihenő, sétáló, napozó pécsiek, többnyire kisgyermekes családok, a híres múzeumok és a patinás műemlékek környékén pedig szinte egymást érték a turistacsoportok.
Hajnal óta egymást váltva zúgtak a harangok a város templomainak
tornyában, hirdetve a kereszténység nagy ünnepét. A székesegyházban
Cserháti József megyéspüspök celebrált ünnepi szentmisét. Ünnepi
istentiszteleket tartottak a pécsi egyházmegye több mint 200
templomában is.
A nemzetiségek lakta Baranyában évszázados népi hagyományokat
elevenítettek fel a mostani húsvét vasárnapon is. A magyarok és a
horvátok az ünnepi istentisztelethez kapcsolódóan ételszentelést
tartottak. A pap jelképesen megáldotta a kosarakban elhelyezett,
hófehér vagy hímzett vászonkendőbe takart főtt sonkát, főtt tojást,
kenyeret vagy kalácsot, s vasárnap reggel ezt fogyasztotta a család.
Különös szokás, hogy húsvétkor sokan nem kenyeret, hanem kalácsot
szeltek a húsfélékhez. Pécsett is él ez a hagyomány, s mivel nem
mindenki tudja otthon elkészíteni a kalácsot, az ünnep előtt
napokban ezerszám árusította a kereskedelem a különféle nagyságú és
formájú húsvéti kalácsot.
A német nemzetiségű baranyai falvakban hajnali öt órakor
felkerekedtek az emberek és kimentek a temetőbe szeretteik sírjához.
Imával és elmélkedéssel töltötték ott az időt, amíg fel nem kelt a
nap. (MTI)
1989. március 26., vasárnap 12:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|