|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A miniszter válaszlevele a Somogy megyei honvédségi vadászterület ügyében
|
1989. március 14., kedd - A Magyar Néphadsereg kaszói erdő- és vadgazdaságának hasznosításáról és természetvédelmi helyzetéről hosszú időn át sok megválaszolatlan kérdés, ellenőrizhetetlen feltételezés gyülemlett fel a környékbeli lakosság körében. Ezek tisztázása végett Horváth Ferenc Csurgó országgyűlési képviselője levélben fordult a honvédelmi miniszterhez.
Kárpáti Ferenc vezérezredes válaszlevelében - amelyet teljes terjedelmében nyilvánosságra hozott a Csurgó és környéke című helyi lap - elismeri, hogy az elmúlt évtizedek társadalmi anomáliái néhány kérdésben a Honvédelmi Minisztérium területén is jelentkeztek. A néphadsereg és a lakosság viszonyát rontó, a katonák hangulatát is negativan befolyásoló tényezők közé sorolja a miniszter a kaszói erdészet ügyét, ezért az ottani állapotok kivizsgálására bizottságot küldött ki. Bár a vizsgálat nem találta megalapozottnak, hogy az úgynevezett vadkárelhárító keritéssel körülzárt területen genetikai károsodást szenvedett volna a mozgásában korlátozott vadállomány, a miniszter közölte, hogy ez év tavaszán megkezdik a kerités lebontását. A vadbeugrókat - amelyek a szomszédos területekről ,,begyüjtötték,, a nagyvadakat a kerités mögé -, már a korábbi években lezárták. Ami az erdészet általános természetvédelmi helyzetét illeti, a Honvédelmi Minisztérium számos külső szervezet közreműködését is igénybe veszi a zoológiai és botanikai értékek megőrzésére. Bizonyítható, hogy a terület védetté nyilvánítása óta egyetlen állat, vagy növényfaj sem pusztult ki. A lakosság azon észrevételére, hogy a környék légterében túl gyakran jelentek meg a helikopterek, a miniszter kategórikusan cáfolja, hogy a vadászat céljára használták volna a légi járműveket. Mivel a korábbi években Kaszó-pusztán oldották meg a néphadsereg repülőgépvezető állományának pihentetését-regenerálását, a repülési naplók bizonysága szerint a turnusváltások idején, csupán személyszállításra használták a helikoptereket. Ezentúl erre sem kerül sor, mert a területet és az épületeket a hivatásos katonák és családtagjaik üdültetésére fogják használni. A honvédelmi miniszter végül közli: a népgazdaság érdekeivel összhangban úgy intézkedett, hogy ez évtől külföldi bérvadászokat is vendégül látnak a korábban szigorúan zárt erdő- és vadgazdaságban. (MTI)
1989. március 13., hétfő 22:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|