|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (36. rész) Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun, 4. vk.) az SZMT vezető titkára -------------
|
miután idézte a megfelelő megállapítást az 1949-es alkotmányból - kijelentette: nem voltunk és ma sem vagyunk még szocialista állam. A hatalmat a vezetés szűk csoportja éppen az alkotmány elfogadása után sajátította ki. Koncepciós perek, törvénysértő ítéletek sorozata bizonyítja az alkotmány megsértését. S a legutóbbi időszakig érvényben volt: ha az Országgyűlés nem ülésezik, jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja. Így történhetett folyamatosan, hogy az úgynevezett kényes, esetenként titkos ügyeket törvényerejű rendeletbe lehetett foglalni az Országgyűlés nélkül. Kőrös Gáspár egyetértett azzal, hogy az alkotmány bevezetője vállalja a magyar állam ezeréves történelmét. Szükségesnek ítélte ennek részletes rögzítését, mivel az a nemzet, amely nem vállalja múltját, nem tudja megfogalmazni a jövőjét sem. A továbbiakban a hatalmi ágak elválasztását helyeselve kifejtette: az alkotmányban olyan szabályozás kell, amely biztosítja a törvényességet, s megakadályozza a hatalom kisajátítását. Ez a magyar társadalom alapvető érdeke. A képviselő az egykamarás parlament mellett foglalt állást annak érdekében, hogy a legfontosabb népképviseleti szerv megőrizze döntésképességét. Az országgyűlési képviselők egyéni választókerületben történő megválasztását támogatta, hozzáfűzve: azoknak a képviselőknek, akik ezt vállalják, már a jelenlegi ciklusban lehetővé kellene tenni, hogy munkájukat függetlenítve végezzék. A köztársasági elnöki intézménnyel egyetértve ,,közepesen erős,, elnöki hatalom megteremtését támogatta. A tanácsi szervek munkájáról szólva kiemelte: mivel önkormányzati szerepük erősítése elengedhetetlen, nem indokolt, hogy megyei szinten tanácstestületek működjenek, és a pénz újraelosztásával foglalkozzanak. Véleménye szerint helyesebb lenne, ha a megyékben csak hivatali jellegű tanácsi szervezet működne, amely hatósági feladatokkal és törvényességi felügyelettel foglalkozna. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 19:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|