Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (31. rész)

Dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m. 8. vk.), az Alkotmányjogi
----------------
Tanács elnöke elismerte: országunk jelenlegi helyzete nem nyújtja a
legjobb feltételeket egy új alaptörvény megalkotásához. Mégis
szükség van az új alkotmányra: az ország elindult egy bátor és
újszerű reform útján, s a társadalom sokoldalú átalakításának
elhatározottsága magában foglalja a jogállamiság további erőteljes
kiépítését is. Ebben pedig kiemelkedő szerepet tölt be az ország
alkotmánya az önmagukat túlélt jogintézmények megszüntetésével, a
korszerű szabályozással.

    Határozottan leszögezte, hogy az alkotmány csak a szó igazi
értelmében vett kollektív munka, nemzeti összefogás eredményeként
születhet meg. Különösen nagy az Országgyűlés felelőssége abban,
hogy a megalkotandó alaptörvény az egész ország alkotmánya legyen.
Korom Mihály beszámolt arról, hogy az eddigi szakmai, jogi és
politikai előkészítő munka nagy felelősséggel, körültekintéssel
folyt. A munkában részt vevőket az vezette, hogy alkotmányunk legyen
minél inkább időtálló, legyen olyan dokumentum, amely megőrzi
ezeréves hagyományaink minden valódi értékét, továbbá illeszkedik az
európai alkotmány-fejlődés számunkra is elfogadható vonulatába. Ez
nem könnyű feladat - mutatott rá -, óvnunk kell magunkat minden
szélsőségtől, a külföldi példákat nem lehet kritika nélkül átvétetni
a mi viszonyaink közé, nekünk valóban magyar alkotmányt kell
kidolgoznunk. Ezzel kapcsolatban kifejezte egyetértését azzal a
javaslattal, hogy az új alaptörvény a ,,Magyarország Alkotmánya,,
elnevezést kapja. Emögött az a nagy kérdés áll, hogy az alkotmány az
államé, vagy a társadalomé? ,,Én az utóbbi véleményen vagyok.
Alkotmányunk legyen emberközpontú, az államhatalom elsőbbségével
szemben,, - mondta.

    Az államforma kérdéséről kifejtette, hogy a népköztársaság
elnevezést pártolja, s nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint
minden jelző csak gyengítő hatású. Fontosnak tartotta azt is, hogy
az államhatalmi ágak megosztásának régi elvét következetesen
érvényesítsék, aminek a feltételei nálunk most értek meg. Osztotta
azok véleményét, akik szerint a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói
hatalom mellett létre kell hozni a hatalmi ágak elkülönítésében a
köztársasági elnöki intézményt, az erős önkormányzatokat, az
Alkotmánybíróságot. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 18:35


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD