 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (29. rész)
|
A vitában elsőként felszólaló Nagy József (Baranya m. 6. vk.),
-----------
az MSZMP Baranyai Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára azt
hangsúlyozta, hogy a tervezett új alkotmányt hosszú távra szólóan
stabil alapokra kell helyezni. Ezt jól szolgálja a mostani
előkészítő szakasz, amelyet joggal nevezhetünk társadalmi
alkotmányozásnak, hiszen az állampolgárok széles rétegei vesznek
részt az alapelvek kidolgozásában. Ezután arról szólt, hogy az
előkészítő munkában jobban kell tisztázni az Országgyűlés, a
köztársasági elnök és a Minisztertanács közötti munkamegosztást, a
közöttük szükséges egyensúly megteremtését, azt, hogy mi a feladata
és joga a központi hatalomnak és az önkormányzatoknak. Ami az
államformát illeti: meggyőződésből a népköztársaság elnevezést
ajánlotta a hozzászóló, mert - mint mondta -, hazánkat már így
ismeri a világ, és a kifejezés haladóbb, mint a köztársaság
elnevezés.
Ezután olyan kérdésekről szólt, amelyeket a további szövegező
munkánál, a koncepciók finomításánál figyelembe kell venni. Itt
említette a bevezető szakaszt, amely szocialistának minősíti a
kiépülő társadalmi rendszert, de a következő fejezet már nem
fogalmazza meg, mit is értünk ezalatt. Az alkotmánynak szólnia
kellene a plurálisan tagolt társadalom közösségeiről, a munkahelyi,
a lakossági és a vallási közösségekről is. A hozzászóló hiányolta
továbbá a koncepcióból a politikai akarat érvényesítésében
közreműködő pártok közjogi státusát. Pedig ez időszerű kérdés -
hangsúlyozta -, hiszen az MSZMP politizáló párttá kíván válni, és
nem akar hatalmi monopóliumot.
Az országszerte folyó címervitával kapcsolatban azt mondta, hogy
bár becsüli nemzeti ereklyéinket, anakronizmusnak tartja a koronás
címer bevezetését, ez ugyanis ellentétes a népköztársaság
eszméjével. A Kossuth-címer viszont leghaladóbb hagyományainkat
idézi. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 17:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|