 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (27. rész)
|
Határozottan el kell különíteni továbbá egymástól három - egyébként
összefüggő - elemet, amely a politikai közvéleményben gyakran
összekeveredik. Ez a népszuverenitás, a hatalommegosztás és az
államhatalmi ágak elválasztása.
A népszuverenitás egy és oszthatatlan. Érvényesülésének két fő
eszköze a demokratikus képviseleti rendszer és a népszavazás.
A hatalommegosztás a politikai rendszer egészében jelenik meg,
lényegében a hatalom pluralitását, sokféleségét jelenti. Ilyen
értelemben a hatalommegosztás a pártok közötti viszonyt fejezi ki.
Az államhatalmi ágak elválasztása pedig a tételesen felsorolt
hat ág szigorú elválasztását jelenti. Mindezekhez az elvekhez
szorosan kapcsolódik a kizárólagos hatalomra való törekvés tilalma.
A bizottság foglalkozott az alkotmányban szabályozott nemzeti
szimbólumokkal is. A címer ügyében azt ajánlotta, hogy a társadalmi
vitára bocsátott tervezet alternatív megoldást tartalmazzon, a Szent
korona és a Kossuth-címer egyaránt szerepeljen a javaslatban.
Az állampolgárságra vonatkozó legfontosabb rendelkezések között
szólni kell arról - szögezte le Gajdócsi István -, hogy a külföldön
élő magyarságért a Magyar Népköztársaság felelősséget vállal,
mégpedig elvszerűen és a kölcsönösség hangsúlyozásával.
Megfontolandónak ítélte a bizottság elnöke, hogy az alkotmány
szabályozza a képviselet tartalmát is. Mind az országgyűlési, mind a
helyhatósági képviselők esetében ki kell mondani, hogy
megválasztásuk után a képviselők lelkiismeretük és politikai
meggyőződésük alapján vesznek részt a képviseleti testületek
munkájában. Ez lényegében a szabad mandátum elvét jelenti, s ebben
az esetben felesleges a visszahívás joga. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|