|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (11. rész)
|
Ezután - az elfogadott napirendnek megfelelően - dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő az Alkotmány szabályozási elveit. Bevezetőben vázolta a hazai alkotmányozás sok évszázados történeti hátterét, társadalmi, politikai körülményeit, az alaptörvény megalkotásának erkölcsi, szokásjogbeli indíttatásait. Majd rámutatott: az országban a társadalom történetileg kialakult politikai kultúrájának összetevői, sajátos vonásai különösen jelentősek, s írott, kifejezetten jogi dokumentumként megfogalmazott alkotmány készítésénél annál is inkább figyelni kell rájuk, mert később az alkotmány megvalósulását befolyásoló társadalmi környezet részeként az alkotmány működésére amúgy is hatással vannak. - Nagy körültekintéssel kell tehát elemezni a lehetséges célokat és megoldásokat - folytatta. Van már történeti példánk arra, mik a következményei az ország múltjától, viszonyaitól idegen struktúrák és megoldások átvételének. Ez nem ismételhető meg még egyszer. Meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek lehetetlenné teszik a magyar társadalomfejlődés múltjától és jövőbe mutató tendenciáitól idegen, mesterséges, éppen ezért működése során sok diszfunkcionális következménnyel járó jogi konstrukció kialakítását, úgy azonban, hogy ez a munka és terméke ne ragadjon le az adott helyzet konkrét problémáihoz, s napi megoldásokhoz. Ez a veszély valóságos, s hadd tegyem hozzá, minden időben történt alkotmányozás esetében is az volt. Szembe kellett nézni vele a legidőtállóbbnak bizonyult alkotmány, az amerikai alkotmány készítése során is. Amidőn az amerikai alkotmányt előkészítő delegátusok Philadelphiában összeültek, a problémát úgy vélték megoldani, hogy gondoskodtak róla, a viták szigorú titokban folyjanak. Ha nem szivárog ki, hogy az egyes delegátusok mit mondanak, akkor talán elkerülhető - vélték - a delegátusok otthoni viszonyaihoz, környezetéhez kapcsolódó, napi érdekek hatása az alkotmányra. Ennek ellenére mégis azt mondotta az egyik résztvevő a vitákról, hogy ,,alig kelt ki a csibe a tojásból, máris mindenki le akart fosztani róla egy tollat.,, A mi esetünkben fordított folyamat is észlelhető: nem csak kopasztjuk a ,,csirkét,,, hanem egyúttal ,,öltöztetjük,, is. Sok szép elvet, külhonból ismert megoldást kívánnánk rá, nem ritkán egymáshoz nem illőeket, a koherenciára a tekintet nélkül. Ezek a kívánságok nálunk is többnyire a napi politikai törekvésekhez kapcsolódnak, éspedig nem ritkán gyanakvástól, félelemtől indíttatva. Tettenérhető ez a félelem és társadalmi összefüggései is. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 15:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|