|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
(Szerk.: Keret később). Embargó feloldásig Németh Miklós - pohárköszöntő 1. rész
|
Moszkva, 1989. március 3. péntek (MTI-tud.) - Örömmel fogadtam és köszönöm a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa meghívását. A találkozásra nagy vágyakozással készültem - mondta bevezetőben. Látogatásom a szovjet és magyar kormányfők hagyományos találkozói szorába illeszkedik, de úgy érzem, sem a kor körülményei, sem a megbeszélések tárgya és szelleme nem minősíthető hagyományosnak.
Napjaink történelmét, történelmünk hétköznapjait sokkal inkább a számos rossz hagyománnyal való szakítás jellemzi. A szakítás fájdalmas, újat a világra hozni pedig mindíg is gyötrelmes volt. Mindnyájan tanúi és egyben cselekvő részesei vagyunk a mostani sorsfordító és történelemformáló időknek. Önök is és mi magyarok is a holtpontról kívánunk elmozdulni a megújulásra képes szocialista modell kiépítése felé. A modernizálás most a szocializmus átfogó reformját igényli. Ez a Szovjetunió népeinek és a magyar népnek egyaránt igénye. A magyar kormányzat legfőbb törekvése, hogy nemzeti összefogást szervezzen az új magyar szocialista modellt kiépítő reformprogram köré. Mint miniszterelnök, a cselekvőképességet a társadalomban, a pártban és a különböző politikai szervezetekben egyaránt fellelhető reformerők összefogásával és középpontba állításával kívánom biztosítani. Csak a reformcentrum megszervezésével kerülhető el az erők polarizálódása, a megosztottság, az öncélú pártoskodás. Meggyőződésem, hogy a modernizálás csak rendezetten haladva, a reformok útján járható végig. Ezen az úton én a magyar-szovjet kapcsolatok, a szövetség erősítésének óriási lehetőségeit látom. Esélyt arra, hogy mind Magyarországon, mind a Szovjetunióban önálló, sajátosan népi-nemzeti tartalmú szocialista modelleket építsünk ki, hogy megreformáljuk a szocialista országok közötti politikai, gazdasági, kulturális és katonai kapcsolatokat, hogy megszabaduljunk a kapcsolatainkat a múltban terhelő minden ballaszttól. Meggyőződésem, hogy a népeink ezt várják tőlünk, és ez az elvárás bennünket együttműködésre, reformra és negújulásra kötelez. (folyt.)
1989. március 3., péntek 09:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|