 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
A Legfelsőbb Bíróság előtt a Batthyány mauzóleum fosztogatói
|
1989. március 1., szerda - Nagy felháborodást keltett 1986 decemberében a hír: kifosztották gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök mauzóleumát a Mező Imre úti temetőben. A tettesek perének tárgyalása fellebbezés folytán szerdán kezdődött meg a Legfelsőbb Bíróságon.
A 36 éves Lendvai János és hét társa ügyében a Fővárosi Bíróság
hozott első fokú ítéletet, s a vádlottakat 2 év 4 hónap és 9 év
közötti szabadságvesztéssel sújtotta. Hét vádlott és védője
enyhítésért fellebbezett, az ügyész hat vádlott büntetésének
súlyosbítását indítványozta.
Lendvai és társai 1984 és 1987 januárja között kisebb-nagyobb
csoportokban rendszeresen kriptákat törtek fel és fosztottak ki a
budafoki, az óbudai, a farkasréti, a Mező Imre úti, valamint az Új
Köztemetőben. Pontosan nem megállapítható mennyiségű és értékű
ékszert, leginkább arany fogakat vittek el és értékesítettek. 1986
december végén egy éjszaka újból a Mező Imre úti temetőben jártak, s
először a Batthyány mauzóleummal szemközti kriptába hatoltak be.
Ezután következett a ,,nagy ház,, , ahogy a vádlottak nevezték a
Batthyány-síremléket. Arról, hogy kinek a nyughelye a mauzóleum,
fogalmuk sem volt, hiszen mindannyian írástudatlanok. Először a
miniszterelnök koporsóját dúlták fel, ám itt semmit nem találtak.
Batthyány Elemért szintén ékszerek nélkül helyezték örök nyugalomra,
ám a holtteste mellett fekvő, 15 ezer forint értékű díszkardot
eltulajdonították. Batthyány Lajos özvegyének, Zichy Antóniának
teteméről gyűrűjét és fülbevalóit lopták el, ezek értéke mintegy
26.800 forint. Ezután következett Batthyány Ilona koporsója, akit
főúri díszben temettek el. Innen egy 1 méteres hosszú aranyláncot és
egy arany fényképtartót, 134.500 forint értékben, valamint egy 10
ezer forintot érő arany gyűrűt, s egy, 20 ezer forintra értékelt
arany hajcsattot vittek el. A kard és az ékszerek sorsa a mai napig
ismeretlen. A helyszínre érkezett szakértők megtalálták Batthyány
Ilona ékszerdobozát, s benne egy 4,25 millió forint értékű brilliáns
fülbevalót. Ez nem került a vádlottak kezébe.
Az ügyben ítélet a jövő héten várható. (MTI)
1989. március 1., szerda 16:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|