|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Elhagyták a börtönt a katonai szolgálatot megtagadó fiatalok (2. rész)
|
Ily módon a lelkiismereti okokból a katonai szolgálatot megtagadók szabad emberként, törvényesen, társadalmi munkával helyettesíthetik a fegyveres szolgálatot, s ennek Magyarországon is adottak a jogi feltételei. Szeptemberben az emberi jogokért tartott koncert alkalmával az Amnesty International itt tartozkódó vezetői is szorgalmazták ennek a szolgálatnak a bevezetését hazánkban. Október 5-én az Országház mellett, a Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat szervezésében tucatnyi egyesület és társaság részvételével tüntetés volt a lelkiismereti okból katonai szolgálatukat megtagadó 160 fiatal szabadon bocsátásáért és a polgári szolgálat bevezetéséért. A tüntetők minderről nyilatkozatot juttattak el Grósz Károly akkori miniszterelnöknek és Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének. Ugyancsak októberben Szabó Egon vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnök-helyettese hazánkban dolgozó külföldi tudósítóknak elmondta, hogy a ,,pontosított,, magyar katonai doktrina - amely az új világpolitikai és gazdasági körülményekhez igazította a Magyar Néphadsereg feladatait - már tartalmazza az alternatív katonai szolgálatot is. Az elképzelések abból indultak ki - mondta akkor -, hogy a haza védelmének ,,többféle módon lehessen eleget tenni,,. A Minisztertanács november elején döntött ebben a kérdésben. A kormány elhatározta, hogy a már korábban bevezetett fegyver nélküli katonai szolgálat mellett lehetővé teszik a polgári szolgálatot is: a vallási vagy lelkiismereti okokból semmiféle katonai szolgálatot sem vállaló fiataloknak 36 hónapot kell majd az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által kijelölt munkahelyen, a katonai elhelyezéshez hasonló körülmények között dolgozniuk. Január 9-én több alternatív szervezet nyújtott be kérelmet ebben a tárgykörben az Országgyűlés Sajtóirodájához. Másnap Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéjában jelezte: az alkotmánynak a honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit is módosítják, hogy a lelkiismereti, vallási okokból fegyveres vagy katonai szolgálatot nem vállalók számára is megteremtsék a polgári szolgálat lehetőségét. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 16:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|