|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Ülésezett az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága (1. rész)
|
1989. február 20., hétfő - Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága hétfőn Nagyiványi András elnökletével ülést tartott, amelyen egyebek között az átalakulási törvény, illetve az állami vállalati törvény módosításának elveiről tájékozódott.
Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes szóbeli kiegészítőjéből kitűnt: olyan jogi szabályozás létrehozása látszik célszerűnek, amely a társasági törvényhez kapcsolódóan támogatja a hagyományos szervezeti formákban működő vállalkozások átalakulását társasággá. Ennek kritikus pontja - s ezt a vitában többen szóvá is tették - a reális és megbízható vagyonértékelés hiánya. Egy másik kérdésre az írásos előterjesztés mutatott rá: a vállalati tanácsi forma túlzott elterjesztése gazdaságpolitikai hiba volt; indokolt tehát korszerűsíteni a vállalati tanács intézményét. A vállalati törvény módosítása keretében kellene eltörölni azokat az előírásokat, amelyek megakadályozhatnák a vállalat piaci felfogásának érvényre jutását. Annak érdekében, hogy a vállalatok társasággá alakulás a valóságos tőkebevonást jelentsen, indokoltnak látszik, hogy az induló vagyonnak legalább 20 százalékát - vagy ahogyan egy kérdésre Sárközy Tamás leszögezte: 100 millió forintot - kitevő részvényt külsők jegyezzék. Biztosítani kell, hogy a vállalat élhessen a saját részvény, illetve a dolgozói részvény kibocsátásának - a társasági törvényben biztosított - lehetőségével. (folyt.köv.)
1989. február 20., hétfő 17:06
|
Vissza »
|
|
Ülésezett az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága (2. rész)
|
Horváth Ferenc (Zala megye) a vitában kérdésként tette fel, hogy vajon melyik szervezet élhet egy vállalaton belül a szakszervezeti jogosultságokkal, ha más érdekvédelmi testület is alakul a hagyományos szakszervezet mellett. Koltai Imre (Pest megye) úgy látta, hogy alapvetően új vállalati törvény megalkotására van szükség, a jelenlegi szabályozás ugyanis nem biztosítja a vállalati önállóságot. Nobis Ferenc (Budapest) nehezményezte az ipari szövetkezeteknél általánossá vált magatartást, miszerint a közös fejlesztési alapra összevont összegeket nem szövetkezeti fejlesztésre használják fel, hanem más vállalkozásokba fektetik. Nagyiványi András (Budapest) és Koltai Imre szerint a vállalati vagyonértékelést mihamarabb el kell végezni. Többen is arra figyelmeztettek, az átalakulás siettetése helytelen lenne, az csak károkat okozna. Nagyiványi András végül a bizottság véleményét összegezve, elmondta: egyhangúlag támogatják az átalakulási törvény, illetve az állami vállalati törvény módosításának alapelveit, és azt, hogy ez a téma még ebben a félévben az Országgyűlés elé kerüljön. A bizottság szerint legfeljebb két éven belül új vállalati törvényt kellene megalkotni, 1990-ben pedig ki kellene dolgozni az új szövetkezeti törvényt. A bizottság javasolta, hogy a vállalati vagyonértékelés folyamatát gyorsítsák fel. Egyetért a testület azzal is, hogy az átalakulás természetes fejlődés következménye legyen. A következőkben Somogyi László volt építésügyi és városfejlesztési miniszter fűzött szóbeli kiegészítést a Budapest-Bécs világkiállítással kapcsolatos előterjesztéshez, amellyel nem először foglalkozott a bizottság. A képviselőket leginkább az foglakoztatta, hogy milyen szankciókkal járhat, ha elállunk rendezési szándékunktól. Somogyi László szerint egy éven belül mindenféle jogi szankció nélkül mondhat le Magyarország a rendezés jogáról (ha egyáltalán megkapjuk), de ez esetleg nehézséget jelentene Ausztriával kialakított kapcsolatunkban. (folyt.köv.)
1989. február 20., hétfő 17:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülésezett az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága (3. rész)
|
A képviselők közül többen is firtatták: pontosan mennyibe kerülne a világkiállítás megrendezése, s mekkora haszonnal számolhatunk. Somogyi László elmondta: egyelőre még csak hozzávetőleges számítások vannak. Ezek szerint a kiállítás körülhatárolt területén mintegy 15-20 milliárd forintos beruházásra lenne szükség, ennyibe kerülnének a különböző épületek, kiállítási csarnokok, s a közmű kiépítése. A közvetlenül kapcsolódó helyi távközlés 2,5-3 milliárd forintot emésztene fel. Mindezeken túl olyan infrastrukturális fejlesztések szükségesek, amelyekre a világkiállítástól függetlenül is előbb vagy utóbb sor kerülne. Ilyen például a Budapest-Bécs közötti autópálya - amelynek kiépítésével már most is elkéstünk -, s a két főváros közötti (századelejei színvonalú) vonatközlekedés korszerűsítése, továbbá az elmaradott távközlés fejlesztése. Az infrastrukturális beruházások 60-70 milliárd forintra tehetők. Ehhez járulnak még az idegenforgalmi fejlesztések. A szakemberek szerint körülbelül 60 milliárd forintot kell szállodaépítésekbe fektetni, ami teljes egészében vállalkozási kategóriába tartozna. Az idegenforgalmi beruházásoknál - még a vasút- és útépítések egy részénél is - számítanak a külföldi működőtőke részvételére. Szempont, hogy a világkiállításhoz kapcsolódó létesítményeket a későbbiekben közcélra hasznosíthassák. A vitában a képviselők (Képes János - Budapest, Dauda Sándor - Budapest, Boros László - Budapest, Bodonyi Csaba - Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Juhász Ferenc - Budapest, Kiscelli László - Győr-Sopron megye, Bódi János - Baranya megye, Koltai Imre - Pest megye, Kovács János - Szabolcs-Szatmár megye, Nobis Ferenc - Budapest, Zahorecz József - Békés megye, Tarjáni Tibor - Budapest) szinte egybehangzóan vetették fel: az ország lakói csak akkor fogják saját ügyüknek érezni a világkiállítást, ha meggyőző érvanyagot és információkat kapnak arról, hogy ez nemzeti érdek, s előbb vagy utóbb hasznot hoz az ország egésze számára. Garancia kell, hogy a világkiállítás megrendezése ne vonja el a fejlesztési alapokat a fővárostól távolabb eső térségektől sem. Egyébként valamennyien támogatták a világkiállítás megrendezését, s elvetették Nobis Ferencnek azt a javaslatát, hogy népszavazásra bocsássák ezt a kérdést. (folyt.köv.)
1989. február 20., hétfő 17:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülésezett az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága (4. rész)
|
Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter tájékoztatta a testületet az új tárca szervezeti felépítéséről, hatásköréről és feladatairól. Elmondta: alapelvnek tartották, hogy funkcionális típusú minisztériumot hozzanak létre, amely jól illeszkedik a népgazdasági és az államigazgatási reformfolyamatokba. A minisztérium három fő egységre tagolódik, az elsőbe a termelő infrastruktúra egységes koncepcionális irányítása tartozik, a másodikba az építészeti és építésügyi kérdések. (Ezzel kapcsolatban a miniszter megjegyezte, hogy létre akarják hozni a főépítészi kollégiumot, amely egyebek között összefogja az ország építészeti kultúráját.) Az utolsóba a műszaki fejlesztési, s a közlekedési alapellátással kapcsolatos ágazati típusú feladatok tartoznak. A napirendi ponttal kapcsolatban Bodonyi Csaba, Bódi János, Radnai Gábor (Budapest), Koltai Imre, Boros László és Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar megye) tett fel kérdéseket a miniszternek. Végül a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslat irányelveiről tárgyalt a bizottság. Az írásos előterjesztés leszögezi: az új törvénynek elő kell segítenie, hogy a postai és távközlési szolgáltatásokra állami és nem állami szervezeteknek és magánszemélyeknek egyaránt legyen lehetőségük. Bizonyos körben azonban - ilyen például a vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése - indokolt a monopólium további fenntartása. A vitában felszólalók egyetértettek azzal, hogy a postai és távközlési törvény kidolgozása során - ahol lehet - a polgári jog általános szabályait vegyék figyelembe. A kérdéshez Juhász Ferenc, Reidl János (Somogy megye), Szilágyi Gábor, Köteles Zoltán, a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója és Gricserné Heszky Enikő, a Postások Szakszervezetének főtitkára szólt hozzá. (MTI)
1989. február 20., hétfő 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|