 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (5. rész)
|
Nagy baj származna abból, ha az előre kialakított menetrendet
szem előtt tartva sietség, kapkodás, esetleg kierőszakolt döntés
jellemezné az alkotmányozási tevékenységünket. A koncepció, illetve
a törvénytervezet akkor készül el, amikor a közmegegyezés nagyjából
kialakítható; a tervezet ekkor terjeszthető elő a Parlamentben.
Fejti György ezt követően néhány alkotmány-fejezethez mondott
szóbeli kiegészítést. A társadalmi-politikai-gazdasági renddel
összefüggő, igen nagy fontosságu fejezettel kapcsolatban
kijelentette: az államhatalom eredetéről alapelvként kell rögzíteni
a népfelség elvét. Vagyis azt, hogy minden hatalom kizárólagos
forrása és birtokosa a nép, amely ezt a hatalmat részben
közvetlenül, például a népszavazás vagy a népi kezdeményezés
intézménye révén, részben pedig az államszervezet útján gyakorolja.
Az államhatalom gyakorlásának elveként indokolt rögziteni a hatalmi
ágak elválasztásának az elvét. Ennek értelmében a különböző hatalmi
ágak - így az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács,
a közigazgatási végrehajtó hatalom, az Alkotmánybíróság, a bírósági
szervezet, és a helyi önkormányzat - külön-külön önálló hatalmi ágat
képeznek, jól definiált és a korábbiaknál lényegesen pontosabban
meghatározott feladatokkal és egymás kölcsönös korlátaiként is
müködnek. Ennek az érvényesüléséhez azonban ki kell mondani a
különböző hatalmi ágak közötti hatáskör-elvonás tilalmának az elvét.
Az állam és a társdalom kapcsolatáról szóló fejezetrészben
célszerü alapvető elvként deklarálni, hogy a társadalom tagjainak az
önkormányzat alakításához való joga nem korlátozható. Meghatározó
jelentőségü tétel a jogegyenlőség is, amely magában hordozza a
törvény előtti egyenlőséget, az előnyös és a hátrányos
megkülönböztetés tilalmát, valamint a tulajdonformák tekintetében a
szektorsemlegesség elvét. Indokolt rögzíteni, hogy a társadalom
célja és az állam feladata az esélykülönbségek mérséklése, és hogy
ennek érdekében az államnak megkülönböztetett figyelmet kell
fordítania a hátrányos helyzetü csoportok, személyek támogatására,
az elmaradott térségek fejlesztésére. (folyt.köv.)
1989. február 20., hétfő 16:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|