|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP KB - szovjet sajtó (1. rész)
|
Moszkva, 1989. február 14. kedd (MTI-tud) - ,,A megújulás nehéz útjai,,, ,,Egység a harcban,, és ,,A múlt tükre előtt,, címekkel kedden három szovjet napilap is foglalkozott az MSZMP Központi Bizottságának múlt heti ülésével. A Pravda a TASZSZ terjedelmes budapesti jelentését közölte, míg a Szovjetszkaja Rosszija és a Komszomolszkaja Pravda saját tudósítói jelentéseket közölt, áttekintve a KB-ülés előtti belpolitikai vitákat is. A Szovjetszkaja Rosszija elsősorban az 1956. megítélésével kapcsolatos vitát foglalja össze, míg a Komszomolszkaja Pravda tudósítása a többpártrendszer és a pártegység problémáival foglalkozik.
- Ellenforradalmi lázadás vagy népfelkelés? Az országot két táborra osztó éles vita Pozsgay Imre rádiónyilatkozatával kezdődött - indítja tudósítását a Szovjetszkaja Rosszija, amely röviden összefoglalja a magyar államminiszter január 28-i szavait. - A kérdés Pozsgay által történt felvetése - írja a tudósító a magyar sajtóra hivatkozva - váratlanul ért mindenkit, beleértve a magyar párt akkor éppen külföldön tartózkodó főtitkárát is. Ismerteti a lap Grósz Károly Davosból hazafelé tartva adott interjújának lényegét is. - Valóban igaz, hogy a nyilvánosság és a nyitottság mai légkörében nem volna logikus előre megjósolni: milyen formában is folyik a múlt ,,fehér foltjainak,, föltárása - írja a tudósító. - Sem egy, sem két szóval nem foglalható össze 1956 őszének lényege - folytatódik a budapesti beszámoló, kitérve arra, hogy ma együtt élnek a magyar társadalomban azok, akik annak idején a barikád két ellentétes oldalán harcoltak. A lap idéz egy kérdést, amely jól érzékelteti a lelkekben, fejekben dúló viharokat. - Lehetséges, hogy mára ellenforradalmárnak minősülök, mert együtt harcoltam a szovjet katonákkal saját népem ellen? - Világossá vált - hangzik a tudósító összegzése az előzményekről -, hogy az egész országot átfogó vitát csak az MSZMP KB tekintélyes ülésének keretei között lehet feloldani. Még az ülés előestéjén sem lehetett megjósolni, milyen határozatot hoznak, mivel zárul a vita. A tudósítás a továbbiakban összefoglalja a közlemény, továbbá Grósz Károly előadói beszéde és interjúja alapján az 1956-tal kapcsolatban elhangzottakat, megjegyezve, hogy a vita folytatódik. A kb-ülés napirendjét ismertetve kitér arra is, hogy a párttestület szerint a politikai pluralizmus a többpártrendszer keretei között valósul meg. (folyt.)
1989. február 14., kedd 19:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|