|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Rosszul startol a növénytermelés Baranyában
|
1989. február 13., hétfő - Megkezdődtek a szántóföldi munkák a baranyai határban. A traktoros brigádok hétfőn sok helyütt hozzáfogtak a koratavaszi növények talajának előkészítéséhez. Ha az időjárás nem változik lényegesen, három hét mulva már vethetik a borsót, a zabot, az árpát és a cukorrépát. Most tárcsázással és simitózással igyekeznek elmunkálni az őszi mélyszántást. Megkezdődött a kalászos növények fejtrágyázása is. A talajfelszin teljesen száraz, ezért nem repülőgéppel, hanem földi gépekkel szórják ki a mütrágyát az őszi vetésekre.
Legdélibb megyénkben mindig előbb ,,nyit,, a határ, mint az ország északibb tájain, ilyen korai munkakezdés azonban párját ritkitja Baranyában is. Az immár száz napja tartó téli aszály következtében erősen megcsappant a talaj vizkészlete, amin már csak egy esős tavasz segíthet. A gazdaságok azonban addig sem tétlenkednek. Ha már nincsen csapadék, legalább azt a körülményt próbálják kihasználni, hogy a gépek nehézség nélkül tudnak mozogni, dolgozni a száraz földeken: a jó időben elvégzett talajmunkával és mütrágyázással mérsékelhetik az aszály káros hatását. Február közepe lévén, bizonyosnak látszik most már, hogy - bármiként alakul is a további időjárás - kedvezőtlen starthelyzetbe került a növénytermelés. Januárban mindössze 4,8 milliméter, február első felében pedig csupán 1 milliméter csapadék hullott a Mecsek vidékén - töredéke a sokévi átlagnak. Sajnos, a megelőző két hónapban /novemberben és decemberben/ is a szokásos mennyiségü csapadéknak alig egyharmada áztatta meg a földeket. Mindehhez hozzá kell venni, hogy az egész elmult esztendő is aszályos volt. A rendkivül súlyos szárazság egymilliárd forint veszteséget okozott a megye mezőgazdaságának. Ősszel hatvanezer hektáron került földbe a búza és az árpa. A tél előtti határszemlén a vetések 39 százalékát gyengének, 35 százalékát közepesnek és 27 százalékát jónak minősítették a baranyai szakemberek. A helyzet azóta nem változott. Sőt A búza egy része ki sem kelt, a többi pedig a csapadékhiány miatt nem fejlődött kellőképpen. Tehát nagy szüksége van a tápanyagra a gyengén telelő növénynek. A tavaszi vetésre szánt földek termőrétegében kevés a nedvesség. Ezért is fontos most a szántások gyors és tökéletes lezárása, hogy megóvják a talajban levő viz minden cseppjét. (MTI)
1989. február 13., hétfő 17:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|