|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Ismét előkerült a gyalázka - Kézzel aratják a nádat
|
1989. február 12., vasárnap - A Velencei-tónál ismét előkerült az ősi nádvágó szerszám, a gyalázka. Újbóli használata azért vált szükségessé, mert a tavat borító vékony jégréteg lehetetlenné teszi a nagyteljesítményű gépek munkáját, a hasadozó jégtáblák éles szélei ugyanis megsértik a masinákat, tönkreteszik különleges, s nagyon drága kerékgumiaikat. A téli betakarítást végző Sárszentmihályi Állami Gazdaság éppen ezért kézi munkásokat toborzott. Harmincan vállalkoztak a nehéz, s nagy ügyességet igénylő munkára. Néhány évtizede ugyan még százaknak adott kenyeret telente a nádvágás a Velencei-tónál, de ma már csak kevesen értenek a hosszú nyelű, rövid, egyenes kaszára emlékeztető gyalázka használatához. A nádra nagy szükség volna. A gazdaság működési területén - a Velencei-tavon, a Balaton egy részén és az alföldi halastavakon - kétmillió kéve levágását tervezték az idén. S bár már túljutottak az aratási időszak felén, eddig csak 700 ezer kévét sikerült betakarítaniuk. A következő hetekben mindenképpen gyorsítaniuk kellene a munkát, hiszen teljesíteniük kell exportkötelezettségüket. Azért is fontos volna lehetőleg minél nagyobb területről learatni a száraz vízinövényt, mert annak ,,lábon maradása,, rontja a tó vízminőségét, növeli a víz szervesanyag tartalmát. A kézi aratók főként csak a nádszéleket tudják vágni, ám ha elolvad a jég, ismét munkába állítják a gépeket, ezek ugyanis tudnak úszva is dolgozni. (MTI)
1989. február 11., szombat 21:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|