|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Autózás Magyaroszágon - A KSH felmérése (1. rész)
|
1989. február 12., vasárnap - A gépkocsipark jelenleg meghaladja az 1,7 milliót, s míg negyedszázada a személyszállítás háromnegyedrésze a tömegközlekedésre hárult, napjainkra a személygépkocsik már lényegesen nagyobb szerepet kapnak; a közlekedők több mint fele saját gépkocsiján utazik. A dinamikus fejlődés ellenére nemzetközi összehasonlításban Magyarország személygépkocsi-állománya igen szerény, Európában az ezer lakosra jutó gépkocsik számát tekintve a 27. helyen állunk. Ez derül ki abból az összeállításból, amelyet a személygépkocsi-közlekedés helyzete, ipari-kereskedelmi háttere címmel a Központi Statisztikai Hivatal készített a hazai autózással kapcsolatos szerteágazó információkat csokorba gyűjtve. A kötet ismerteti a gépkocsiellátottság, a javítás, az alkatrészellátás és az úthálózat jellemzőit. Részletesen elemzi a hazai gépkocsik futásteljesítményét, üzemeltetési körülményeit és azt is, hogy mindez mibe kerül a lakosságnak. Az összeállítás bemutatja, hogyan alakítja át a gépkocsi időbeosztásunkat, utazási szokásainkat, s számot ad a balesetek alakulásáról is.
A gépkocsik száma nagyobb annál, mint amit a kapcsolódó, elmaradott infrastruktúra kielégíteni képes. Úthálózatunk hossza 30 ezer kilométer, szerkezete, teherbíróképessége nem elégíti ki a megfelelő sebességgel és biztonsággal szervezhető áru- és személyszállítás követelményeit. Kevés az autópálya - hossza alig haladja meg a 200 kilométert - és a korszerű burkolatú, megfelelő szélességű országos közút. A személygépkocsi-állomány és az infrastruktúra közötti feszültséget tovább növeli, hogy a személygépkocsik átlagos életkora az elmúlt hét év alatt 2,5 százalékkal nőtt, s jelenleg már 9 év. A tíz évnél idősebb gépkocsik képviselik az állomány csaknem felét. Ez jelentősen megnöveli a gépkocsik javítás- és alkatrészigényét. Az alkatrészellátásra a mennyiségi és választékbeli hiányok a jellemzőek, abroncsköpenyekből és tömlőkből - amelyekből hazai termelés nincs - az elmúlt hat év alatt mintegy 9 százalékkal csökkent a forgalom, elsősorban a kínálat hiánya miatt. A javítókapacitás nem kielégítő, annak ellenére, hogy a telephelyek, illetve a magánvállalkozók száma az utóbbi években jelentős mértékben gyarapodott. (folyt.köv.)
1989. február 11., szombat 20:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|