|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Busójárás Mohácson
|
1989. február 5., vasárnap - A baranyai sokácok messzeföldön híres farsangvégi víg népünnepélye, a busójárás a borongós idő ellenére is többezres vendégsereget vonzott vasárnap Mohácsra. A szomszédos szláv népek körében másutt is máig élő télűző, termékenységvarázsló hagyományt minden évben farsangvasárnapon, azaz a húsvét előtti hetedik hétvégén elevenítik fel a Duna-parti városban élő délszlávok. Az egyedülállóan látványos, harsány népszokáshoz a mohácsi horvát szájhagyomány sajátos legendát költött, amely szerint őseik a napjainkban is látható félelmetes faragott famaszkokat, borzas birkabundákat és kitömött szárú gatyákat öltve ütöttek rajt a várost megszálló török hadakon, s a furfangos, bátor sokácok hadicselétől megrémült babonás muzulmánok fejvesztve menekültek előlük. E hőstett és a valódi tavaszhívó, termékenységvarázsló hagyomány felelevenítői immár több évtized óta a farsangvasárnapi busójárás maskarába bújt résztvevői.
A busójárás szervezői újabban a hajdani farsangi vígságok hangulatának felélesztésére törekednek. E szándékuk jegyében vált a busójárás a Baranyában - sőt a szomszédos megyékben - működő hagyományőrző magyar, délszláv és német nemzetiségi népi együttesek rendszeres találkozójává, a népi iparosok tarka felvonulásává a városban. A főtéren már délelőtt megkezdődött a mohácsi kisiskolások víg hangulatot teremtő maskarás farsangi felvonulása, amit délszláv szabadtéri táncház követett. Az ifjusági és úttörőházban egymás után többször is levetítették az érdeklődőknek a busójárás történetéről készített színes diaporáma sorozatot. Szürkülettájban meggyújtották a főtéren emelt nagy máglyát, s a lobogó lángok körül ropták a télűző-tavaszköszöntő táncot, a sodró ritmusú délszláv kólót. A mohácsi farsangvasárnap az idén is a délszláv nemzetiségi tánccsoportok folklórműsorával és az azt követő, hajnalig tartó sokácbállal ért véget. (MTI)
1989. február 5., vasárnap 15:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|