Rendszerváltás és az MTI

	Koreai Köztársaság - Magyar Népköztársaság (felcim) Az út állomásai (1.rész)
1989. február 1. szerda (MTI-Panoráma) - Azokat, akik az utóbbi időben nyomon követték akár a budapesti, akár a szöuli politika alakulását, nem érhette váratlanul a hír, hogy a Magyar Népköztársaság és a Koreai Köztársaság teljes értékű diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. A viszony normalizálásának útján számos lépést tett a két kormány az elmúlt hónapokban. Megelőzte mindezt és az induláshoz megteremtette a szükséges kedvező légkört a szocialista országok túlnyomó többségének az a döntése, most meg kell szakítani az olimpiai bojkottok és ellenbojkottok láncolatát, el kell küldeni a sportolókat a szöuli nyári játékokra. A körülmények tehát - Ázsiában egyáltalában nem szokatlan módon - reflektorfénybe állították a sportdiplomáciát. A magyar-délkoreai közeledés mélyebb okai azonban gazdasági és politikai természetűek. Az első komolyabb lépés az volt, hogy tavaly márciusban irodát nyitott Szöulban a Magyar Gazdasági Kamara. Szeptemberben, az olimpiai játékok megkezdése előtt hivatalos közlemény adta tudtul: a gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális, sport-, műszaki-tudományos, konzuli, valamint egyéb kapcsolatok szilárd alapokra helyezése érdekében a Koreai Köztársaság képviseletet nyit Budapesten, Magyarország pedig Szöulban. A magyar fővárosban októberben, Szöulban pedig decemberben kezdte meg működését az állandó képviselet. A közleményben az is benne volt, hogy a felek rövidesen tárgyalásokat kezdenek a teljes értékű diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Ezek a tárgyalások megindultak, és új lendületet kaptak Szin Dong Von-nak, a Koreai Köztársaság külügyminisztere első helyettesének december végi budapesti látogatásakor. Ez készítette elő Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár mostani szöuli útját, amelynek során feltették a pontot az i-re. A kapcsolatok tartalmi oldalát illetően: a két ország már megállapodást kötött egymással a sport és a hírügynökségi munka terén való együttműködésről, valamint a beruházások védelméről. A felsorolás folytatható: kereskedelmi és gazdasági együttműködési megáll apodással, kulturális megállapodással, valamint a diplomaták és a szolgálati útlevéllel rendelkezők vízumentességéről szóló egyezménnyel. Valószinüleg nem várat magára sokat a műszaki-tudományos eg yüttműködési megállapodás, a légügyi egyezmény, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény végleges rögzítése. 1989. február 1., szerda 11:15
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az út állomásai (2.rész)
Bár a szeptemberi bejelentésre a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság élesen elítélő nyilatkozatokkal reagált, a nemzetközi visszhang általában, - a szocialista országok többsége részéről is -, kedvező volt. Aligha zárható ki, hogy - igaz, eltérő ütemben - a többi szocialista ország is normalizálni fogja kapcsolatait Dél-Koreával. Ebből kiindulva Budapesten azt remélik, hogy a Koreai Köztársaság és Magyarország kapcsolataiban bekövetkezett minőségi változás nem fog kiváltani meggondolatlan lépéseket Phenjan részéről. Magyarország komolyan veszi, határozottan meg akarja őrízni és tovább kívánja fejleszteni a KNDK-val fenntartott négyévtizedes kapcsolatokból fakadó értékeket. Támogat minden olyan, a siker reményével kecsegtető kísérletet, amely Korea békés egyesítését célozza. Ugyanakkor tényként veszi tudomásul azt, hogy a koreai nép jóval több mint fele a Koreai Köztársaságban él, és ez az ország gazdasági téren szinte hihetetlen eredményeket mutathat fel. A realitásérzék megköveteli annak felismerését, hogy a gyorsan iparosodó távol-keleti országok nemzetközi súlya növekszik. Ennek fényében a Koreai Köztársasággal való diplomáciai kapcsolatok felvétele az Európán túlmutató enyhülési politika természetes folyamatának a része. Az utóbbi időben Ro Te Vu elnöksége alatt - ellentmondásos folyamat keretében ugyan, de mégis - lényeges lépések történtek a Koreai Köztársaságban a belső demokratikus átalakulás felé. E folyamat kedvező nemzetközi megítélése növeli az ország külpolitikai lehetőségeit, aminek a velejárója Szöul nagyobb nyitási hajlama a szocialista országok felé. Ezt jelezte az államfő tavaly július 7-i külpolitikai programbeszéde. A kapcsolatok bővítésében való kölcsönös érdekeltséget reális gazdasági megfontolások támasztják alá. A dél-koreai gazdaságnak szüksége van újabb piacokra, s Szöulban nagy reményeket fűznek a változóban levő Közép-Kelet-Európához. A piac persze korszerű értelemben nemcsak a késztermékek megvásárlóit jelentheti, hanem kooperációs partnereket, beruházási lehetőségeket is. Magyarország arra számít, hogy a közös vállalkozások, a magyar gazdaságban jól adaptálható dél-koreai működő tőke megjelenése révén néhány éven belül jelentős szintre jut a kétoldalú együttműködés.(folyt.) 1989. február 1., szerda 11:16
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az út állomásai (3.rész)
A Koreai-félsziget olyan sajátos módon helyezkedik el a térképen, hogy az ott élőknek számolniuk kell a világ négy legnagyobb hatalma - a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kína és Japán - relatív vagy abszolút földrajzi közelségével. Logikus hát, hogy - ha prosperálni akar - fokozott szüksége van a békére és a biztonságra. Észak és Dél kibékülése a közvetlenül érintett felek, valamint a nemzetközi közösség objektív érdeke. Minden bizonnyal feszültségcsökkentő hatása volna annak, ha a KNDK és a Koreai Köztársaság egyaránt bővíthetné nemzetközi kapcsolatrendszerét, ha új színek jelenhetnének meg mindekettőjük palettáján. +++ Kárpáti János MTI-PAnoráma 1989. február 1., szerda 11:17
Vissza »