 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Magyarország - Pravda (1. rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 30. hétfő. (MTI-tud) - Egyelőre nehéz értékelni Magyarország életének egyes eseményeit, egy dolog azonban világos: mozgásba lendült a társadalom, mind több ember kapcsolódik be a közéletbe, levetve a tartózkodó közönyt és a külső megfigyelő szerepét. Éppen ezért akkor, amikor megkérdik tőlem: ,,Mi történt Magyarországgal? , - ezt válaszolom: ,,Nem történt semmi,,. - Alekszandr Karpicsev, a Pravda munkatársa fogalmaz így az SZKP KB napilapja hasábjain hétfőn megjelent terjedelmes budapesti riportjában.
,,Az ismerős és ismereretlen Magyarország,, címmel megjelent
tudósításban Karpicsev - aki évekig a Pravda állandó budapesti
tudósítójaként dolgozott - az öt évvel ezelőtti helyzethez képest
bekövetkezett nagyarányú változásokat elemzi. - Különösen a
gondolkodásmódban történt fordulat, a kritikai árnyalatok kerültek
előtérbe: szóbeszéd tárgya az áremelkedések, a neves maszekok, a
szabad gondolatokat ébresztő demokrácia, az alternatív csoportok, s
sok minden olyan, ami korábban egyáltalában nem volt vita tárgya.
A tudósító emlékeztet budapesti éveire. Az ország - írja - már
húsz évvel ezelőtt megpróbált elszakadni a szocializmus dogmatikus
felfogásától. 1968-tól beindult a gazdasági reform, utat nyitva a
piaci viszonyoknak, amire azonban nem volt ajánlatos utalni a
szovjet sajtóban. A tavalyi országos pártértekezlet eredményeként új
emberek kerültek a vezetésbe, így Grósz Károly lett a párt
főtitkára, Pozsgay Imrét és Németh Miklós közgazdászt beválasztották
a Politikai Bizottságba, akárcsak Nyers Rezsőt, akinek nevét alig
emlegette a szovjet sajtó, habár éppen ő volt az egyik szerzője a
gazdasági reformnak, ami annak idején nem nyerte el csúcsvezetésünk
tetszését - állapítja meg a szerző, majd így foglalja össze a
pártértekezlet hatását: A friss májusi szellők minden kétséget
kizárón felrázták a társadalmat, annyi bírálatot gyűjtöttek a
nyíltság hullámhegyére, hogy a párton belül és a társadalomban is
hangok hallatszottak: forradalmi fordulat megy végbe az országban,
vagy eluralkodott a káosz?
A Pravda ennek kapcsán kitér arra, hogy a kommunisták pártja
maga is a kritikák össztüze alá került. A helyzet elemzése érdekében
a lap tudósítója számos magyar vezetővel, így Grósz Károllyal,
Berecz Jánossal, Pozsgay Imrével, valamint Jakab Máriával, a
parlament alelnökével, illetőleg az alternatív mozgalmak és
szervezetek képviselőivel folytatott beszélgetést. (folyt.)
1989. január 30., hétfő 10:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|