 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Nagyszabású talajjavítási munkálatok
|
1989. január 30., hétfő - Országszerte nagyszabású meliorációs munkákon dolgoznak a mezőgazdasági üzemekben; a MÉM adatai szerint 33 nagyobb térségben gazdagítják a termelés feltételeit a talaj javításával, a táj rendezésével, a komplex földvédelem megvalósításával.
1989-ben az állami támogatás rendszerében kisebb módosítás
történt az elmúlt évhez képest. A meliorációhoz nyújtott állami
támogatás összegéről az utolsó tárgyalásokat folytatják a MÉM és a
Pénzügyminisztérium szakemberei. Az előzetes vélemények szerint
hozzávetőleg a tavalyi összegek állnak a mezőgazdasági nagyüzemek
rendelkezésére, s ez 60-70 ezer hektár ,,átalakítására,, lett
elegendő. A termelőknek a fölhasznált anyagi erő több mint felét
maguknak kell előteremteniök. Az állami támogatás normatív jellegű;
független az üzem anyagi helyzetétől, és csakis a melioráció
költségeit veszi alapul. A felhasználható összegeket a megyei
tanácsok ítélik oda a pályázó gazdaságoknak, amelyek a kiadások 40
százalékára nyernek központi támogatást. 1989-ben az úgynevezett
térségi - nagyobb kiterjedésű területeken folytatott és átfogó -
melioráció további tíz százalékos támogatást élvez, ez a kedvezmény
azonban eseti jellegű. Ezt szintén a megyei tanács folyósítja az
elkülönített keretekből. A tanácsok számára lehetővé tették, hogy az
eseti munkákat további kedvezmény ösztönözze, a 40 százalék feletti
10 százalékos összeg kiutalását más esetekben is engedélyezhetik, ám
a melioráció befejezése után ezt a többletet - meghatározott
esetekben - a gazdaságnak vissza kell fizetnie.
Számos helyen az országban befejezéshez közelednek az évek óta
tartó nagy munkák. A Velencei-tó vízgyűjtő területén a meliorációs
beruházások 70 százalékával már elkészültek. Előrehaladottak a
munkálatok Bács-Kiskun megyében, a Nógrád megyei Sárközben és a
Tisza-Maros zug térségében is.
Az idén folytatják a balatoni vízgyűjtőn a földvédelmi
korszerűsítéseket. A tó északi, nyugati és déli területén 3 megye
térségében kerül sor a vízminőséget is előnyösen befolyásoló
munkákra.
A MÉM adatai szerint az elmúlt 40 évben 3,5 millió hektáron
dolgoztak a talaj javításával a termőerő megőrzésével megbízott
szakemberek. Úgynevezett komplex beruházásokra 1,7 millió hektáron
került sor. A támogatás mértéke négy évtized alatt kereken 40
milliárd forintot tett ki. (MTI)
1989. január 29., vasárnap 22:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|