|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Vállalkozó társadalom - Fiatal közgazdászok találkozója Salgótarjánban (1. rész)
|
1989. január 28., szombat - Salgótarjánban a Pénzügyi- és Számviteli Főiskola Intézetében szombaton megkezdődött a fiatal közgazdászok kétnapos országos konferenciája. A tanácskozás mintegy 250 résztvevőjét Karakasev Anna, a KISZ Salgótarjáni Bizottságának első titkára köszöntötte a vendéglátó város nevében. Ezután Pozsgay Imre, a Politikai Bizottság tagja, államminiszter tartott előadást ,,Demokrácia és vállalkozás címmel. Előljáróban az államminiszter rámutatott, hogy egy olyan állam számára, amely nem a XX. századi demokráciák iskoláján nevelkedett, kétségtelenül feszültségeket okoz maga a demokratizálódási program is. Vita van a két tényező, a gazdasági és demokrácia összefüggéseiről is. E két tényező ott találkozik, hogy a demokrácia intézményei olyan emberi szükségleteket elégítenek ki, amelyek nélkül az ember emberi lényege nem nyilvánulhat meg. Egyszerűbben szólva szabadság nélkül a személyiség, a kezdeményezőkészség, az emberi szolidaritás nem lehet igazán működőképest. Sokan értetlenkedve kérdik, miért nem hozzuk először rendbe a gazdaságot, hiszen azután, amikor már gazdagok vagyunk, megengedhetjük magunknak a luxust, megélni a demokráciát. Ez a hamis felfogás a gazdaság és politika, a gazdaság és demokrácia kapcsolatáról visszahallható akadémiai vitákban épp úgy, mint az elméletileg képzetlenebb dolgozók körében. Ám e felfogás képviselői akár ide tartoznak, akár oda, nem tudnak felelni arra a kérdésre, hogy az elmúlt 15-20 évben ugyan mi hiányzott ahhoz, hogy rendet teremtsenek a gazdaságban, hogy ismét teljesítményre képes pályára állítsák.
Vitatkozva e felfogással Pozsgay Imre rámutatott, hogy a gazdaságot mindenekelőtt azoktól a kívülről ható kényszerektől, dezintegráló hatásoktól kell megszabadítani, amelyek működésképtelenné teszik, s az erőszakkal létrehozott integrációk helyébe organikus integrációkat kell létrehozni, ám nemcsak a gazdaságban, de a társadalomban és a politikában is. Pozsgay Imre hangsúlyozta: csak a politikai mozgástér- és szerkezet újjáalakítása teremthet társadalmi, gazdasági viszonyokat, amelyek közepette kibontakozhat a történelmileg egyedül eredményesnek bizonyult integráció, a piac szerepe, s a piacon keresztül az erőforrásokat nem pazarló módon felhasználó vállalkozó személyiség. (folyt.köv.)
1989. január 28., szombat 17:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vállalkozó társadalom - Fiatal közgazdászok találkozója Salgótarjánban (2. rész)
|
Pozsgay Imre ezután válaszolt hallgatósága kérdéseire, majd Csáki Csaba, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora szólt a magyar gazdaság átalakításáról, illetve az ezzel kapcsolatos koncepcióról. Mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy szakítani kell a sztálini modellel, s az ahhoz fűződő illuziókkal, gyökeres modell-váltásra van szükség, amely számol a tulajdonviszonyok, és az érdekeltségi viszonyok átalakításával, működőképessé teszi a társadalmi tulajdont, egyenjogúsítja a társadalmi, a magán és az egyéni tulajdont, megszüntetve a tulajdonformák cimkézését. Az egyetlen megkülönböztető tulajdonság - húzta alá - csak az eredményesség, a hatékonyság lehet. A többi között kifejtette, hogy az új szocialista gazdasági alternatíva középpontjában a vállalkozáson alapuló piac áll, amely a szokványos értelemben vett árupiacon kívül feltételezi a pénzpiacot, a munkaerőpiacot, a termelőeszközök piacát, amely föltételezi és megengedi a tőkehozadékból, vagy akár a külföldi befektetésekből származó magánjövedelmeket is. Ezt az újfajta gazdasági szervezkedést kell összekapcsolni a szocializmus alapvető eszméivel, s kialakítani a humánus, az igazságra törekvő, az emberi méltóságot és szabadságot tiszteletben tartó, anyagi jólétét megvalósító társadalmat. A konferencia első napjának végén ismert kisszövetkezetek vezetői folytattak eszmecserét a hallgatósággal arról, hogyan érzik magukat napjainkban a vállalkozók. (MTI)
1989. január 28., szombat 17:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|