 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Színházi bemutatók Szolnokon és Miskolcon
|
1989. január 20., péntek - Két vidéki színházunk - a szolnoki és a miskolci - tartott bemutatót pénteken este.
A szolnoki Szigligeti Színházben Franz Kafka A kastély című
regényének színpadi változata került közönség elé. A társulatnak ez
a vállalkozása az idei színiévad legérdekesebb produkciója, miután -
Paszternak dr. Zsivágójának egy évvel ezelőtti adaptációjához
hasonlóan - ismét egy nagylélegzetű epikai munkát vittek színre. A
sajátos kafkai világot tükröző, humorral is átszőtt színpadi
változatot Rónay György fordítása alapján Fodor Tamás rendezte. A
díszleteket Rajk László, a jelmezeket Németh Ilona tervezte, míg az
előadás szerves részét jelentő zenét Sáry László komponálta. A főbb
szerepeket Mucsi Zoltán, Mészáros István, Kocsó Gábor, Meszléry
Judit, Kátay Endre, Dobák Lajos és Egri Márta alakította.
A Miskolci Nemzeti Színház Csiky Gergely A nagymama című
színművének bemutatására vállalkozott. A nagymamát egy korábbi
igéret nyomán tizenkét nap alatt írta meg a szerző, az ősbemutató
1891-ben volt a budapesti Nemzeti Színházban. A címszerepet akkor a
híres Prielle Kornélia alakította. Húsz év multán Blaha Lujza,
1931-ben pedig Márkus Emilia is eljátszotta a nagymamát. Az utóbbi
mellett az unoka szerepét Bajor Gizi személyesítette meg.
A miskolci előadáson a főszerepet Máthé Éva alakította, a
további szerpekben Mikola Róbert, Kulcsár Imre, Zubornyák Zoltán,
Zborovszky Andrea, Komáromi Éva, Incze Ildikó, Varga Gyula, Horváth
Zsuzsa, Sallós Gábor és Péva Ibolya látható. A rendező Galgóczy
Judit, a díszlet és jelmeztervező Dévényi Rita.
A bemutató előtt a színház nézőtéri társalgójában Színészek,
színházi emberek Miskolcon címmel kiállítás nyílt, s bejelentették,
hogy négytagú bizottság alakult egy végleges miskolci
színháztörténeti múzeum létrehozásának szervezésére. (MTI)
1989. január 20., péntek 19:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|