 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Megépüljön-e, hol legyen az egri versenyuszoda?
|
1989 január 14., szombat - Szombaton vitára hivta az egri lakosokat a Magyar Demokrata Fórum helyi csoportja egy, a város közvéleményét igencsak foglalkoztató témában: megépüljön-e, hol legyen az egri fedett versenyuszoda? Mintegy kétszáz résztvevő előtt, a Neumann János Szakközépiskolában, felkért előadók ismertették a beruházás előtörténetét, a helyszin kiválasztásának érveit, a város vízellátásának helyzetét és a gyógyforrásokban rejlő idegenforgalmi, gazdasági lehetőségeket. Tájékoztatót tartott a városi tanács elnökhelyettese, a vízmű vállalat főmérnöke, a térségben kutatásokat végző geológus és orvos is.
A fürdő kultúrájáról és egykor úszósportjáról is méltán híres
városban az első, ma is működő uszodát 1923-ban építették. A 60-as
években épült a következő, a 33 méteres medencéjű fedett uszoda,
amelyet néhány esztendeig tartó működés után életveszélyessé
nyilvánítottak és bezártak. Végleges lebontásáról 1986-ban döntött a
város vezetése. Ekkor határozták el egy újabb, versenysportokra
alkalmas fedett uszoda építését, s a tanács testülete az elmúlt
évben döntött annak helyéről is: a hőforrások közelében, a lebontott
régi uszoda mellett épülne az új. A helybéliek közül azonban sokan
aggódnak amiatt, hogy egy újabb építkezés az értékes
gyógyforrásokban, nem tesz-e jóvátehetettlen kárt, s egyáltalán: a
térség labilis talajszerkezete nem ítéli-e elődje sorsára az új,
mintegy 300 millió forintért épülő versenyuszodát is?
A vitafórumon kiderült, hogy a város lakói igen kevés
információval rendelkeznek a döntések előkészületeiről. Érzelmi
alapon elfogadhatják a hivatalos álláspontot és annak ellenkezőjét
is. Uszodát mindenki szeretne, hiszen sérti a helyiek büszkeségét,
hogy létesítmények hiányában elsorvad az egri úszósport, szeretnének
azonban meggyőződni a turisták millióit vonzó gyógyforrások
megőrzéséről is. Sokan itt hallottak először arról, hogy a Szent
József Forrás vize, amely szintén az említett területen fakad,
összetétele révén Európa legértékesebb ásványvizei közé tartozik. A
vitafórum részvevői azt kérték a helyi vezetőktől, hogy mérlegeljék
újra döntéseiket, s érveiket időben tárják a nyilvánosság elé.
Ezáltal később jelentkező, káros következményeket háríthatnak el.
(MTI)
1989. január 14., szombat 15:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|