|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Áprilisra összehívták a KISZ XII. kongresszusát (2. rész)
|
A KISZ költségvetése most 425 millió forintot irányoz elő a fővárosi és megyei bizottságok támogatására, 100 milliót országos célu feladatokra - ebben 20 millió a kongresszusi alap -, 84 millió forintot szán a központi bizottság költségeire, 55 millió forint jut az uttörő szövetségnek és 90 millió forintot tervez tartaléknak. A költségvetési javaslathoz hozzászólók közül többen kételyeiket fejezték ki, hogy ez a pénz elegendő-e a müködéshez, a fennmaradáshoz. Volt, aki azt javasolta, hogy a 754 millió forint végösszegü ,,optimista,, változat mellett készüljön egy ,,pesszimista,,, a legrosszabb bekövetkezésére is számító variáció. Mások azt szorgalmazták, hogy a megyék költségvetési támogatását növeljék, de akadtak olyanok is, akik inkább a tartalékalap bővítését javasolták a megyei apparátusok támogatása helyett. Jónéhány felszólaló tételesen, számszerű adatokkal alátámasztva fejtette ki, milyen húsba és zsebbe vágó lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy a felosztott költségvetési támogatás a helyi szinteken, akárcsak a fennmaradáshoz is elegendő legyen. A vitában szót kért Nagy Imre, a KISZ KB első titkára is hangsúlyozva: ilyen drasztikus állami költségvetési támogatáscsökkentés mellett minden pénzügyi döntés fájdalmas. A KISZ egyik legfontosabb kérdése azonban az, hogy a költségvetés felosztását a jelenlegi vagy pedig a kongresszus után kialakuló struktura alapján hajtja-e végre. Javasolta: adják meg a megyei KISZ bizottságoknak azt a jogot, hogy maguk döntsenek melyik létesítményüktől válnak meg, milyen mértékben csökkentik apparátusukat, az ifjusági szövetség eddigi területi tevékenységei közül melyekről mondanak le, mennyi pénzt fordítanak a politikai feladatokra és mennyit tartalékolnak a váratlan helyzetek megoldására. A KISZ szervek és intézmények, valamint az Uttörők Szövetsége költségvetésének megszavazásakor némi bonyodalom támadt. Először ugyanis arról a két javaslatról döntöttek, hogy a megyei szervek költségvetési támogatását vagy pedig a tartalékalapot növeljék. Harmadszorra sikerült dönteni: egy szavazattal ugyan, de a tartalékalap növelését támogatók győztek. (folyt.köv.)
1989. január 13., péntek 18:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|