|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Víz alá helyezik a Mány-1. jelű bányát - Teljesítik a megszigorított környezetvédelmi előírásokat (1. rész)
|
1989. január 12., csütörtök - A Tatabányai Bányák Mány-1. elnevezésű bányaüzemében megkezdték a vízkiemelés csökkentését és fokozatosan víz alá helyezik a bánya jelentős részét. Ezt megelőzően az akna dolgozói befejezték a széntermelést és minden hasznosítható, értékesíthető berendezést kimentettek és a felszínre hoztak.
A mélyben rejlő széntelepek kiaknázását elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt kénytelenek tartósan szüneteltetni. 1984-ben kezdték meg itt a termelést és viszonylag rövid idő elteltével percenként 42 köbméter karsztvizet kellett a felszínre szivattyúzni azért, hogy biztonságban dolgozhassanak a bányatérségekben. Ennyi víz kiemelése - a környék más bányáinak vízmentesítésével együtt - nemcsak a mélybeli karsztvízháztartást károsította, hanem alaposan megdrágította a termelést is, ezért úgy döntöttek: az eocénbányák közül elsőként a mányiban hagyják, hogy elöntse a víz a már feltárt munkahelyeket. A vízkiemelés megszüntetése nem jelenti azt, hogy a még jelentős szénvagyonnal rendelkező bánya összes térségét átadják a víz uralmának. Különlegesen nagy teherbírású gátrendszer kiépítésével ugyanis megóvják a főbb létesítményeket, így például a lejtősaknákat, a vízmentesítő telepet, az energiaelosztó állomást és az ezeket összekötő térségeket, szállítási útvonalakat. Azért választották ezt a megoldást, hogy a későbbi években, amikor erre lehetőség nyílik, folytathassák a termelést és a bánya feltárását. A víz útját álló - a későbbiekben újra hasznosítható bányatérségek megóvását szolgáló - gátakat a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet tervei alapján építették meg. Különleges, a hazai szénbányászatban szokatlan munka volt ez, hiszen a gátakra és az azokat övező kőzetekre 235 méter magas vízoszlop nyomása nehezedik. Ezért a gátakat és a kőzetrétegeket annyira megerősítették, hogy képesek legyenek a tényleges víznyomásnak akár a másfélszeresét is kibírni. Számtalan fúrólyukon keresztül nagy nyomással cementet injektáltak a kőzetekbe, ílymódon vízzáróvá tették azokat, nehogy a karsztvíz megkerülje a gátakat. Különleges érzékenységű geofizikai műszereket is beépítettek a kőzetekbe. Ezek azonnal jelzik, ha valahol a védelmi rendszer a legkisebb - szabad szemmel nem is látható - mértékben átnedvesedne. A Mány-1. aknában tehát most fokozatosan leállítják a vízkiemelő szivattyúkat, beszüntetik a karsztvíz kiemelését, s még az idén hasonló intézkedésekre kerül sor a nagyegyházi bányában is. (folyt.)
1989. január 11., szerda 22:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|