|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Magyar reformfolyamat - nyugatnémet lapvélemények
|
Köln, 1989. április 14. (Deutsclandfunk, Sajtószemle) - A nyugatnémet lapok nagy teret szentelnek a magyarországi reformfolyamatnak. A Die Welt cikkének címe már önmagában is sokat mond: "Magyarország eltávolítja a reformok ellenzőit" . A lap utal arra, hogy a Központi Bizottság ülése a kommunista párt vezetőségének újabb lendületet adott a reform irányába, és a Pozsgay, illetve Nyers nevével fémjelzett reformszárny pozíciói megerősödtek. A Die Welt szerint a legnagyobb szenzációt az szolgáltatta, hogy a párt főideológusának, Berecz Jánosnak ki kellett válnia a párt Politikai Bizottságából. A lap úgy véli, hogy Berecz talán már megbánta, hogy az 1956-os népfelkelés 30. évfordulója alkalmából megjelent könyvét megírta, és szembekerült befolyásos tudósokkal és írókkal. Berecz ebben a munkájában a felkelőket ellenforradalmároknak titulálta, és azzal vádolta a Nyugatot, hogy kapitalista restauráció érdekében beleavatkozott Magyarország belügyeibe. A Die Welt Grósz Károly helyzetét is megvizsgálja. Ezzel kapcsolatban szó szerint a következőket olvashatjuk: Grósz pártfőtitkár egy új helyzetben találja magát. Nincs már abban a helyzetben, hogy a döntőbíró szerepét játssza Pozsgay és Berecz között. Így a pártfőtitkár akarva-akaratlanul még inkább idegen vizekre téved, s talán még a reformszárnytól is függőségbe kerül - állapítja meg a Die Welt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a legújabb változásokra utalva megállapítja: Budapesten szükségakciót hajtanak végre a pártvezetés megmentésének érdekében. Azt a tényt, hogy a Központi Bizottság tíz új taggal bővült, a lap az igen kiéleződött többségi viszonnyal magyarázza. Berecz személyével kapcsolatban a következő megállapításokat olvashatjuk, idézünk: "Berecz talán a hosszú ideje hivatalban lévő funkcionáriusok szokásos taktikájában botlott meg, melynek értelmében a funkcionárius sajnálkozik még a közelmúlt hibáival kapcsolatban is, a bűnöket névtelen erőkre hárítja, ugyanakkor az ezek ellen irányuló túlságosan éles bírálatot - úgymond - jó szándékú, becsületes emberek megsértéseként fogja fel, és visszautasítja a kritikát" - hangsúlyozza a lap. A Frankfurter Allgemeine Zeitung foglalkozik Kilényi Géza nyugat- németországi látogatásával is. Az igazságügy-miniszter helyettese a német alkotmány gyakorlati megvalósulását tanulmányozza a Szövetségi Köztársaságban. Ezzel kapcsolatban a lap úgy véli, hogy Magyarországon a felgyorsuló belpolitikai erőösszemerés miatt az alkotmány megszavazásának ütemterve döntő jelentőségű az ország stabilitásának szempontjából. A Kölner -Stadt-Anzeiger is Kilényi Géza látogatásával foglalkozik. A miniszterhelyettes tegnapelőtt tartott egy előadást, melynek során ismertette a készülő új magyar alkotmány alapelveit. A lap így kommentálja a magyar jogászprofesszor szavait: "Amit Kilényi Géza a tudományos nyelv tárgyilagosságával kifejezett, nem más mint egy felülről jövő forradalom. Egy állam- és pártrendszert temetnek el meglehetősen dicstelenül." +++
1989. április 14., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|