|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Magyarországi fejlődés
|
Washington, 1989. április 9. (Amerika Hangja, Esti híradó) - A magyarországi fejlődés gyorsan halad a parlamentáris demokrácia, a többpártrendszer megvalósítása felé. Bécs: Magyarországon a szabadabb politikai légkör csökkenő életszínvonallal párosul. Az elmúlt pár hónapban a politikai reformok egyre inkább tért hódítanak Magyarországon, ami azt jelzi, hogy ez a kelet-európai ország egyre határozottabban a demokratikus társadalomhoz vezető úton halad. A múlt év februárjában a magyar kommunista párt vezetősége meglepő elhatározással elfogadta, sőt támogatta a többpártrendszer bevezetését. A párthatározat az után született meg, hogy a parlament megszavazta a gyülekezési és egyesülési törvényt. Szakértők szerint ezzel megtették az első lépést a magyar politikai rendszer megreformálása felé. A politikai pártok működését szabályozó törvény kibocsátását az ez év augusztusáig terjedő időszakra várják. Amióta múlt év májusában a párt élén Grósz Károly váltotta fel Kádár Jánost, azóta gomba módra szaporodnak a független csoportok és politikai pártok, amelyek lázas igyekezettel tartanak jelölőgyűléseket és dolgozzák ki politikai programjukat. Közöttük a legjelentősebb a Független Kisgazda Párt és a Szociáldemokrata Párt. Korábban mindkettő jelentős politikai szerepet töltött be és a kormányban is részt vett egészen 1948-ig, amikor is a kommunista párt bevezette az egypártrendszert. A kommunista párt vezetői elmondták, hogy nem zárkóznak el a mérsékeltebb csoportokkal való együttműködéstől és az első szabad magyarországi választások után lehetségesnek tartják egy koalíciós kormány létrejöttét. Március 15-ikén, az 1848-as forradalom évfordulóján magyarok tízezrei felvonulásokon vettek részt és ünnepelték a politikai nyíltságot és a reformokat. A hatóságok nem kísérelték meg megakadályozni a tömeggyűléseket, amelyeken olyan követelések hangzottak el, mint a sajtószabadság bevezetése és a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. A közelmúltban a kommunista párt kiadott egy úgynevezett akcióprogramot, amelyben elhatárolja magát a múltban elkövetett hibáktól és hozzájárul a szabad szakszervezetek működéséhez, az egyéni szabadságjogokhoz, valamint a piac irányította szabad gazdasági törekvéséhez. A párton belül azonban eltérő vélemények is akadtak. Pozsgay Imre, az ország vezető reformere volt az első politikus, aki a szovjet csapatok által vérbefojtott 1956-os eseményeket népfelkelésnek nevezte. 30 éven keresztül a hivatalos elnevezés az ellenforradalom volt. Néhány hétre rá a Központi Bizottság egy felettébb zavaros meghatározással rukkolt ki, mondván: az 1956-os események ugyan népfelkelésnek indultak, de a később bekapcsolódó elemek ellenforradalommá alakították át. Az egypártrendszer fokozatos megszüntetése szorosan összekapcsolódik a magyar sztálinista típusú alkotmány reformjának szükségességével. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter közölte, hogy az új alkotmánytervezet, amelyet az év második felében nyilvánosan vitára is bocsátanak, az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozza. Az igazságügy-miniszter elmondta, az új alkotmány garantálja a lelkiismereti szabadságot, a vallásszabadságot, a magántitok védelmét, beleértve levéltitok és telefontitok megőrzését, valamint a lakóhely szabad megválasztását és a szabad külföldre távozást. Az ország nagyobb politikai szabadsága azonban az életszínvonal csökkenésével párosul. A negatív jelenség már jóval a politikai reformok kezdete előtt jelentkezett. A kormány szigorú takarékossági intézkedéseket vezetett be, amelytől azt várják, hogy ismét teljesítőképessé tegye az ország beteg gazdaságát és megfékezze az egész Kelet-Európában legnagyobb egy főre eső külföldi eladósodást. A reálbérek és a fogyasztás csökken, ugyanakkor az infláció jelenleg már meghaladja a 14 százalékot. A közelmúltban végzett felmérések megmutatják, hogy a lakosság egyre jelentősebb hányada él a hivatalosan megállapított létminimum alatt. A magyaroknak megélhetésükért gyakran két-három másodállást is el kell vállalniuk, mindazonáltal a kormány bizakodó és azt állítja, hogy a csökkenés ebben az évben kisebb mértékű lesz, mint tavaly. Az egyre rosszabbodó gazdasági helyzet ellenére a magyarok kihasználják az új szabadságot és a szomszédos Ausztriába utaznak bevásárolni. A múlt héten az elektromos cikkeket és háztartási berendezéseket vásárló körülbelül négyszázezer magyar Kelet-Ausztriában és Bécsben közlekedési nehézségeket okozott. A modern népvándorlás magyarázata: ezen a héten új és magasabb vámtarifa lép életbe. +++
1989. április 9., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|