|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Lengyel-magyar együttműködés
|
München, 1989. február 20. (SZER, A mai nap) - A Reuter és az UPI hírügynökség a magyar és a lengyel független demokratikus szervezetek történetének fontos állomásáról számol be egy új, közös intézmény megalapításáról. A szervezet magyar képviselőjének, Buda Gézának Varsóból telefonon adott tájékoztatása alapján ismertetjük a részleteket: 1989. február 18-án megalakult a Lengyel-Magyar Szolidaritás elnevezésű szervezet. Az alapító ülésen részt vettek a lengyel, a magyar és megfigyelőként a csehszlovák független kezdeményezések képviselői. Az ülésen megvitatták és elfogadták a Lengyel-Magyar Szolidaritás programját és szóvivőket jelöltek ki. Budapesten Buda Gézát, Varsóban Vajek Madzarsdit, Wroclawban pedig Andrzej Sczesnakot. Az alapítónyilatkozatot lengyel részről 21-en írták alá, közöttük, a magyar közvélemény által is ismert olyan személyiségek, mint Zbigniew Buják, Jacek Kuron, vagy Vajek Madzarsdki, Adam Michnik, Ian Józep Libski, Janusz Olnyszkiewcz és Viktor Boroszinski. Magyar részről a következő nevek szerepelnek az alapító okiraton: Buda Géza, Deli Géza, Engelmayer Ákos, Fényi Tibor, Göncz Árpád, Konrád György, Mécs Imre, Molnár Tamás, Pajkosi Gábor és Phillip Tibor. Az alakuló ülés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben tiltakoznak a február 21-re kitűzött prágai perek ellen, amelynek során Jana Petrovát(?), Jana Sztrevonát(?), Dana Nemszovát(?), Ottokár Beveleket(? ), Sztanyiszlav Pencet(?), Dávid Nemecet(?), Alexander Mondrát(?), Jev Pracakot(?) és Vaclav Havelt állítják bíróság elé. A nyilatkozat megállapítja, hogy a csehszlovák kormány lépésével máris megszegi a bécsi záródokumentum előírásait. Az alakuló ülésre egy templomban került sor, amely éppen egy, az erdélyi falurombolással foglalkozó kiállításnak ad helyet. A közös Lengyel-Magyar Szolidaritási Szervezet megalakulását a jelenlévők lelkesen ünnepelték. +++
1989. február 20., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|